Főoldal Általános Mérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában – konferencia beszámoló

Mérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában – konferencia beszámoló

Írta
185
0
Megosztás

Február 27-én került megrendezésre a BSZK Távol-Kelet műhelyének szervezésében a Mérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában című konferencia. A nap folyamán összesen 26 előadás hangzott el, amelyeknek főbb témái Kína, Japán és Észak-Korea voltak. A műhely vezetője, Bartók András megnyitó beszédében köszönte meg a megjelent előadóknak a részvételt, majd át is adta a szót a szekcióbontás előtti közös előadóknak.

A Kínai Népi Felszabadító Hadseregről Budai Ádám vázolta fel a képet. Előadásában kitért arra, hogy Kína mind gazdasági, diplomáciai és katonai eszközökkel igyekszik biztosítani nagyhatalmiságát a globális színtéren. Miután ismertette a hadseregfejlesztések mögött meghúzódó gazdasági helyzetet, felvázolta a hadsereg felépítését, ami nagy hangsúlyt fektet a ballisztikus és nukleáris rakétákra és a kiberhadviselésre is. Hozzátette, hogy a közel 2 millió főt magába foglaló haderőt még egy félmilliós tartalékos állomány is biztosítja. A továbbiakban beszámolt a hadsereg jövőbeni terveiről, miszerint 2049-re az Amerikai Egyesült Államok haderejével szeretne felérni Kína, ami célt pedig a tengerészet fejlesztésével, a hibridháború eszköztárának fejlesztésével (kiber-, pszichohadviselés) tervezi elérni, továbbá az űr lehetőségeinek kiaknázását célozta meg. A nagyratörő célokra és a jövőre árnyékot vet azonban a kínai gazdaság növekedésének lassulása, és az USA-hoz képest a még mindig eltörpülő védelmi kiadások.

A Heiszei-kor végét érintő kérdésekről és Japán jövőbeli regionális politikájáról adott elő Schwarcz Emese. Megtudhattuk, hogy az események kiindulópontja Akihito császár lemondása, ami jelenleg példa nélküli, így az ezzel kapcsolatos eljárás is ismeretlen. A trónörökös Naruhito-ról az előadó felfedte, hogy csakúgy, mint apja, pacifista, azonban eddigi kritikus megnyilvánulásaiból az udvari rendre tekintettel, egy reformeruralkodó várható. Az uralkodóház után Abe Shinzo-ra fordult a tekintet, aki 2012 óta van tisztségében, viszont eddigi stabil székét sok megpróbáltatás várja az év során. A fogyasztói adó emeléséből eredő népszerűségvesztést tetézte az okinawai népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyása. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az elöregedő társadalomból eredő terhek finanszírozása miatt volt szükség az adóemelésre, amiből ingyenes óvodai ellátást is biztosítana az állam, így egyfajta gyermekvállalási ösztönzést szeretne elérni a kormányzat. Külpolitikában az USA-val kereskedelmi (autóimport), Oroszországgal területi vita (Kuril-szigetek) áll fent, miközben az észak-koreai rakéták árnyékának fenyegetésében próbálja normalizálni az északi országgal való viszonyát Japán, folyamatosan romlik a kapcsolata a félsziget déli oldalával. E kihívások közepette esedékes az év során két választás is; a helyi önkormányzati, illetve a felsőházi. A drága és kimerítő kampányok mellett az ország a Rugby Világbajnokság, és az idei G20 csúcstalálkozó szervezésével is foglalatoskodik.

Szakáli Máté az ASEAN-ról tartott ismertetőt. Hangsúlyozta a térségében egyedülálló kormányközi összefogásnak a jelentőségét mint platform, modell és minta a többi országnak. Ennek oka többek közt, az eredetileg gazdasági együttműködésre épülő szervezet kiegészülése egy biztonsági dimenzióval. Illetve, mint a délkelet-ázsiai országokat összekötő szervezet, megfigyelhető a nagyhatalmak ezen a platformon keresztüli próbálkozása a térségben való befolyásszerzésért. Az előadó a szervezet jelenkori kihívásai közt említette a tagországok duplázódásával járó kohéziós gyengülést, a viharos időkben való semlegesség fenntartásának nehézségeit és Peking ellensúlyozását.

E három előadás után a nap további részében két külön teremben folytak az előadások párhuzamosan. Bár mind a 26 előadót nem tudjuk bemutatni, a teljesség igénye nélkül megpróbáljuk szemlélteni, milyen változatos témákban prezentáltak a résztvevők.

Éliás Boglárka Kína élelmezésbiztonsági helyzetéről beszélt. Maga a fogalom meghatározása után kitért arra, hogy az élelmiszerhiány konfliktusokhoz és migrációhoz vezet. Kína geopolitikai érdekeit szem előtt tartva pedig az élelmezésbiztonság nem más, mint ezek biztosításának alapköve. Kína célja a 95%-os önellátás fenntartása, ami egy ekkora népességű ország esetében páratlan, illetve az alapvető élelmezésbiztonság másik tényezője 2 havi élelem folyamatos raktározása. Ez megközelítőleg 150-200 millió tonna gabonát jelent Kína esetében. Megjegyezte az előadó, hogy a történelem során Kínában mindig a népességnövekedés előtt járt a termés növekedése, de a közeljövőben a termőterületek teljes kiaknázása miatt nagymennyiségű élelmiszerimportra szorulhat az ország, ami a világpiaci ár emelkedéséhez vezethet. Jelenleg Kínában egy étrendváltozást is megfigyelhetünk. Sokkal változatosabban étkeznek, mint korábban, és a zöldségfogyasztás is jelentősen ugrott a kínai nép körében. Továbbá megjelent az elhízás és a nagymértékű pazarlás is.

Petróczki Márk témája a klímaváltozás volt, és annak hatásai Távol-Keletre. Felhívta figyelmünket olyan jelentős változásokra, amelyek a katonai, gazdasági és politikai szektort is érinthetik. Véleménye szerint az extrém időjárás miatt sokkal több pusztítóbb vihar várható, ennek következménye, hogy nehezebb lesz az élet, romlanak a munkakörülmények, amihez egy gyengülő gazdaság társul. Egy remek példa, ha a hőmérséklet 2001 és 2100 között 5 fokkal növekedni fog, akkor Szibéria akár lakható területté is válhatna. Természetesen a terület mezőgazdasági szerepe is felmerül, így emiatt akár jelentős konfliktusok is kialakulhatnak. Viszont ahogyan a hőmérséklet emelkedik, úgy nő a tengerszint is, csökken a szárazföld területe, jelentős ázsiai, sőt európai városok is víz alá kerülhetnek.

Petróczki Márk

Banglades jelenkori helyzetéről tartott beszámolót Poszavecz Tamás. A közel másfél Magyarországnyi 166 milliós muszlim országról elmondható, hogy nagyon fiatal, hisz a népesség 32%-a 20 év alatti, ami a korai gyerekvállalásnak köszönhető. Infrastruktúra tekintetében nagyon elmaradott és annak ellenére, hogy csak 3 nagyobb várost nevesített az előadó (Dhaka, Kulna, Chittagong), a városokba koncentrálódik a népesség 32%-a. További aggodalmakkal bővíti a listát az egészségügy állapota, az írástudatlanság magas aránya, és maga az éghajlatból eredő pusztító monszunok által okozott rendszeres károk. Migráció tekintetében rengeteg ember hagyja el szülőföldjét és vándorol ki Indiába, Szaúd-Arábiába, az Emirátusokba és Kuvaitba munkát keresni, hogy aztán onnan visszautalja a családtagoknak a Banglades GPD-jének 5%-át kitevő összeget. Az országot elhagyó bangladesieket ellensúlyozza azonban a szomszédos Mianmarból érkező rohingya menekültek tömege az országba, ami tovább növeli a terheket. Ők egy hatalmas menekülttáborban kaptak helyet, amit csak különleges engedéllyel hagyhatnak el, és a körülmények az ország többi részéhez hasonlatosak.

Poszavecz Tamás

Horváth Anett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság munkatáborairól tartott előadást. A téma szerves részét képező, az ENSZ által megbízott Tomás Ojea Quintana által írt jelentés ismertetésével kezdte a prezentációt. Quintana jelentésében kiemeli az emberi jogok földbe tiprását, a foglyok kínzását, a sokszor járványokhoz vezető higiénés körülményeket, és ajánlásokat tesz a rezsim részére az állapotok javítása érdekében. A táborok két fajtája emelhető ki; a politikai és az átnevelő. A politikai táborokat illetően megtudtuk, hogy az embereket tárgyalás nélkül életük végéig fogva tartják, illetve a keresztényekre külön szabályok vonatkoznak, mint például nem tekinthetnek az égre. A táborok másik fajtája az átnevelőtábor. Itt már valamiféle tárgyalásról, illetve letöltendő időről beszélhetünk, de a szigorú házirend itt is felfedezhető, miszerint 5 óra alvás engedélyezett a 14 óra munka előtt. Az foglyoknak többnyire fogalmuk sincs, hogy melyik táborba helyezték el őket, így is nehezítve a szökést, illetve észrevehető az utóbbi időkre vonatkozóan, hogy a Kínával való közös határ környékén lévő táborokat kezdik felszámolni hasonló okból kifolyólag.

Írta: Kertai Zoltán Péter és Németh Csenge

Képek: Lendvai Tünde és Kertai Zoltán Péter