Megelőző felvonulás: Fokozott USA és japán tengeri jelenlét Észak-Koreával szemben

Megelőző felvonulás: Fokozott USA és japán tengeri jelenlét Észak-Koreával szemben

596
0
Megosztás

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok (USA) elnöke többször is hangsúlyozta, hogy az Észak-Korea által okozott fenyegetésre nem csak diplomáciai úton fog válaszlépéseket tenni. Lejárni látszik tehát az az idő, amelyben a nemzetközi közösség még közvetlen katonai beavatkozás nélkül hagyja, hogy a phenjani rezsim atomprogramjával és rakétakísérletivel szembemegy az ENSZ tiltó határozataival.

Észak-Korea legutóbbi fegyverkísérletei időrendben:

-augusztus 24. :Első sikeres tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta kilövés.
szeptember 5. :Három ballisztikus rakéta kilövése Japán irányába, nagyon hasonlóak a Scud típushoz.
szeptember 9.: Észak-Korea ötödik nukleáris kísérlete.
október 16. : Sikertelen kilövés.
február 12. : Pukguksong-2 típusú ballisztikus rakéta, Abe Shinzó, japán miniszterelnöke és Donald Trump floridai találkozója.
március 6. : 4 Scud típusú rakéta kilövése (bővebben itt olvashatnak róla)
április 5. : Sikertelen kilövés
április 15. : Észak-Korea katonai parádét rendezett miközben az USA alelnöke Mike Pence Dél-Koreával tárgyalt.
április 16. : Sikertelen kilövés, a Trump kormány ázsiai diplomáciai körútjának hírére.

A fenti adatokból látható, hogy Phenjan fegyverkísérleteinek jelentős részét akkorra igazítja, amikor a Trump kormány az ázsiai régióban folytat diplomáciai tevékenységet.

A Phenjannal folytatott egyre élesebb hangvételű üzenetváltások okán az USA elnöke 30 nappal meghosszabbította a harmadik flotta kötelékébe tartozó USS Carl Vinson (CVN-70) atommeghajtású repülőgép hordozó hadihajó térségbeli jelenlétét majd a Japán-tengerre rendelte a csapásmérő egységet. Az Egyesült Államok megelőző felvonulására az Észak koreai vezetés napilapjában a Rodong Sinmun-ban egy fenyegetéssel reagált. Phenjan „készen áll akár egyetlen csapással megsemmisíteni” az imperialista ország hadihajó raját és inváziós erőiket (szövetségeseiket) is, külön kiemelve azt, hogy nukleáris csapást mér Ausztráliára, ha továbbra is támogatja az USA térségi politikáját.

Kép forrása: http://www.foxnews.com/world/2017/04/14/powerful-uss-carl-vinson-steams-toward-north-korea.html
Kép forrása:
http://www.foxnews.com/world/2017/04/14/powerful-uss-carl-vinson-steams-toward-north-korea.html

Az amerikai és nemzetközi közvélemény számára félreértésekre adott okot, hogy Trump elnök egy a Fox News-nak adott interjújában nyilatkozott először a Carl Vinson visszairányításáról, ám egy magas rangú kormánytisztviselő szerint ezt követően kommunikációs félreértések léptek fel a Fehér Ház és a Pentagon között, emiatt láttak napvilágot egymásnak ellentmondó információk a kötelék útvonaláról. A Carl Vinson az előre eltervezett feladatait követő útvonalat járta végig és csak ezek után fordult a Koreai- Félsziget irányába. Az Egyesült Államok Haditengerészeti Intézetének (USNI) hírközlése alapján az atommeghajtású repülőgép hordozó vezette raj az Ausztrál Királyi Haditengerészettel (ARN) tervezett gyakorlatot követően Japánnal hajtott végre közös hadgyakorlatot a Filippínó-tengeren.

Azonban Észak Korea nem csak a Carl Vinson vezette raj jelenlétére számíthat a térségben. Jelentős hadgyakorlatok végrehajtása mellett a Washington a térségbe rendelte további két repülőgép hordozóját a USS Ronald Reagan-t (CVN-76) és a USS Nimitz-et (CVN–68).

Hadgyakorlaton az USA és szövetségesei:

A Carl Vinson jelenléte a Korai félszigetet körbeölelő tengeren jól mutatja, hogy a Dél-Korea – USA szövetség tovább akarja fejleszteni a már korábbi bilaterális katonai együttműködést. Március 14-től zajlott a 2017.évi Foal Eagle hadgyakorlat a Dél-Kínai tengeren. Ezzel párhuzamosan pedig, 300 000 fő részvételével az eddigi legnagyobb hadgyakorlatra került sor a Key Resolve 2017 program keretén belül, amely a kulcsfontosságú hadmozdulatok végrehajtására összpontosul. Mint minden évben a szövetségesek az 5015-ös hadműveleti terv (OPLAN 0515) végrehajtását szimulálták. Ennek lényege, hogy egy megelőző csapással elrettentik Észak-Koreát a tömegpusztító fegyverek bevetésétől.

kép forrása: http://edition.cnn.com/2017/01/12/politics/marines-f-35-stealth-jets-deploy-to-japan/ F-35B helyben leszálló repülőgép, speciálisan a haditengerészeti alkalmazására kifejlesztve.
kép forrása: http://edition.cnn.com/2017/01/12/politics/marines-f-35-stealth-jets-deploy-to-japan/
F-35B helyben leszálló repülőgép, speciálisan a haditengerészeti alkalmazására kifejlesztve.

A kritikus műveleti kooperációt többek között a speciális erők (SOF), a THAAD rakéta elhárító rendszer és az USA új, ötödik generációs vadászgépeinek (Marine F-35B Lighting II Joint Strike Fighters) együttes alkalmazásával hajtották végre. Ez az egy hajtóműves vadászbombázó típus kifejezetten fedélzetre van tervezve, rövid úton felszálló és helyben landoló képességei miatt.

kép forrása: https://news.usni.org/2017/03/14/carrier-uss- A USS Carl Vinson amerikai repülőgép-hordozó és a japán Samidare romboló korábbi (márciusi) közös hadgyakorlaton a Filippínó tengeren.
kép forrása: https://news.usni.org/2017/03/14/carrier-uss-

A USS Carl Vinson amerikai repülőgép-hordozó és a japán Samidare romboló korábbi (márciusi) közös hadgyakorlaton a Filippínó tengeren.

A USS Carl Vinson vezette repülőgép-hordozó harccsoport nem csak koreai szövetségesével hajtott végre kritikus hadmozdulatok végrehajtását célzó hadgyakorlatot. Japán két rombolója a Samidare és az Asikaga április 22-én kommunikációs folyamatokat tesztelték cirkálás közben, emellett manőverezési gyakorlatokat hajtottak végre a Japán-tengerre tartó hordozóval a Filippínó-tengeren. „A két ország haditengerészetének kapcsolata jobb, mint valaha és ez leginkább az ilyen bilaterális gyakorlatoknak köszönhető.”- nyilatkozta a japán együttműködésről Jim Kilby ellentengernagy a Carl Vinston repülőgép-hordozó harccsoport (Carrier Strike Group 1, CSG 1) parancsnoka.

Japán legnagyobb rombolója az Izumo három hónapos küldetést teljesít Délkelet Ázsia vizein, melynek célja többek között a viszonylag újnak számító eszköz képességeinek tesztelése. Azonban a Kínai Népköztársaság, – melynek számos területvitája van a térség országaival, többek között Japánnal -, rossz szemmel nézi a fokozott katonai jelenlétet a Dél-Kínai tengeren. Japán részéről korábban már májusban is zajlott közös hadgyakorlat az Egyesült Államokkal a Dél-Kínai tengeren, ezt követően pedig idén júliusban az Izumo részt vesz a Malabar közös tengeri hadgyakorlaton India és az USA együttműködésével. A DDH 183 Izumo 9 helikopterrel képes hadműveleteket végrehajtani, azonban más eszközök fogadására egyelőre alkalmatlan a leszálló felülete. A japán kormány J. S. Kaga hadihajójának üzembe helyezésével ezt próbálja orvosolni.

 

Japán növeli tengeri jelenlétét:

A szigetország március 22-én bocsájtotta vízre jokohamai bázisáról második Izumo osztályú helikopterhordozó anyahajóját. Japán Haditengerészet Önvédelmi Erőinek (JMSDF) kötelékébe csatlakozva a J. S. Kaga (DDH-184) 248 méteres hosszával és 38 méteres szélességével már megközelíti méreteiben Japán II. világháborúban használt hadihajóit. Négy gázturbinájának köszönhetően maximális sebessége elérheti a 30 csomót.

Kép forrása:http://navaltoday.com/2017/03/23/japan-commissions-
Kép forrása:http://navaltoday.com/2017/03/23/japan-commissions-

Speciális kialakítása lehetővé teszi a legkülönbözőbb feladatokat ellátó helikopterekkel való hadműveletek végrehajtását. Jelenleg a J. S. Kaga 7 tengeralattjáró elhárítására alkalmas (Mitsubishi-Sikorsky SH-60K Seahawk) és két felderítő-mentő helikopterrel van felszerelve, de összességében 28 kisebb vagy 14 nagyobb méretű gép szállítására képes. A jövőben pedig akár helyben leszálló repülőgépekkel (mint az USA F-35B repülőgépe) operáló műveletek végrehajtására is alkalmas lehet

A II. világháború után életbe lépő japán alkotmány 9. béke cikkelyében a szigetország lemond a háborúhoz való jogáról, így a fegyveres erőkre vonatkozóan komoly, szigorúan önvédelmi korlátozásokat kell alkalmazni. Ennek értelmében Japán többek között, hivatalosan nem tart üzemben repülőgép-hordozókat. Emiatt az Izumo osztály és a korábbi, Hyuga osztályú hajók hivatalosan „helikopter-romboló” megnevezést kapták, annak ellenére, hogy a lapos tatban egy hordozó vonása tükröződik. Ez a speciális kialakítás nagy segítség a helikopteres mentésben és lehetőséget ad irányító központ létrehozására is, amely a további kettős felhasználást teszi könnyebbé. Így az Izumo osztályú J. S. Kaga katasztrófa elhárítási és mentesítési feladatokat is ellát majd.

A japán civil erők is készülnek a fenyegetettség hatására:

A japán kormány működésbe helyezett ( a J-Alert néven elhíresült figyelmeztető rendszeren belül) egy civilek védelmével foglalkozó weboldalat, melyen tájékoztatja a lakosságot, hogy mit tegyenek támadás esetén. A honlap februári indulása óta 2.6 milliós nézettségre tett szert. Evakuációs gyakorlatokat is tartanak és természetesen ezek mellett a tokiói vezetés hangosbemondón, illetve televíziós és rádiós vészcsatornákon vagy akár mobiltelefonon keresztül is figyelmezteti majd a lakosságot. A japán fegyveres erők kb. 10 percre képesek előre jelezni, ha Észak-Korea támadást indítana a szigetország ellen. Az óvóhelyekre való eljutásra azonban rendkívül kevés idő áll majd rendelkezésre. A rakéta felderítése csak pár perccel azután lehetséges, ahogy az elhagyta az indító állomást és a becsapódási hely meghatározása is perceket vesz igénybe. A vészjelzés azonban így csak a becsapódás előtti 4-5 percben hangzik majd fel.

Kép forrása: http://www.chinausfocus.com/peace-security/china-must-confront-the-north-korean-conundrum
Kép forrása:
http://www.chinausfocus.com/peace-security/china-must-confront-the-north-korean-conundrum

Kína: az utolsó szövetséges vagy partner az együttműködésben?

Kína az elmúlt időszakban igyekezett gazdasági nyomást gyakorolni Phenjanra. Felfüggesztette az Észak-Koreából érkező szénimportot, amely a rezsim összbevételének 40%-át tette ki. Elemzők szerint Peking akár egymagában képes lenne akkora gazdasági nyomást gyakorolni Kim Dzsong un-ra, hogy elérje nukleáris programjának feladását. Ezért az USA, Japán, és Dél-Korea április 26-án a nyersolaj export megszüntetésének lehetősségéről kezdeményezett párbeszédet Pekinggel. A japán külügyminisztérium Ázsia és Óceánia ügyeiért felelős irodájának a vezérigazgatója Kenji Kanasugi Tokióban fogadta Wu Dawei-t Kína Koreai- Félsziget ügyeiért felelős követét. A két vezető egyetértett abban, hogy ameddig csak lehetséges megpróbálják elkerülni a katonai kényszer alkalmazását.  Mindemellett azonban az elmúlt napokban Kína megközelítőleg 150 000 katonát vezényelt az Észak-Koreával közös határszakaszához. Ezt a lépést az ország geopolitikai érdekei is indokolhatták, miszerint Washngton,  Phenjan, mint hatalmi tényező kiiktatásával a stratégiai és gazdasági rivális Kína, régión belüli pozícióit is meggyengítené ezzel megőrizve hegemóniáját az Ázsiai térségben.

A nemzetközi közösség is napirendre vette a koreai félszigeten kialakult helyzet ügyét. Április 27-én Rex Tillerson az Egyesült Államok külügyminisztere látja majd vendégül New York-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

Milyen hatást vált ki a fokozott katonai jelenlét?

1.) A világ közvéleménye újabb atomkísérlettől tart, amely nagy valószínűséggel USA és szövetségesei (Dél-Korea és Japán) válaszcsapását vonná maga után. Kérdés, hogy ilyen helyzetben Oroszország és Kína melyik oldalra áll. Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban felszólította az amerikai kormányt, hogy tartózkodjanak az olyan egyoldalú beavatkozástól, mint Szíriában.

2.) Az egyre fokozottabb amerikai jelenlét ellentétes hatást válthat ki az észak-koreai vezetésből. Phenjan akár megelőző csapás mellett is dönthet. Az állami média többsége is ezt hangoztatja.

3.) Képes lesz-e Kína (vagy akar-e) olyan mértékű nyomást gyakorolni Észak-Koreára, hogy a phenjani rezsim felhagy atomprogramjával és végbemehet egy békés nukleáris leszerelés?   Meddig tarthatja fent Kína az eddigi távolságtartó világpolitikai attitűdjét?

/Lektorálta: Bartók András/