Főoldal Általános Kis-Oroszország halvaszületése

Kis-Oroszország halvaszületése

320
0
Megosztás
Alexander Zaharcsenko Kis-Oroszország felvázolásakor. Forrás: DONi News Agency

2017. július 18-án a nemzetközileg nem elismert Donyecki Népköztársaság vezetője, Alexander Zaharcsenko megpróbálta kikiáltani Malorossziját, azaz Kis-Oroszországot Ukrajna utódállamaként. Ebben állítólag Ukrajna régióiból érkező küldöttekkel állapodott meg, habár az ebben való részvételét a szintén Kelet-Ukrajnában lázadó Luhanszki Népköztársaság is tagadja. Sőt, még a donyecki törvényhozó testület elnöke, Denisz Pusilin sem állt ki teljesen az ötlet mellett. Kis-Oroszország koncepcióját minden, a minszki jegyzőkönyvek megvalósításán fáradozó állam nehezen fogadta, még a lázadókat támogató Oroszország is.

Kis-Oroszország koncepciója

Zaharcsenko egy föderatív államot képzelt el új névvel, alkotmánnyal, politikai berendezkedéssel és gazdasági elvekkel. Ehhez szerinte az első lépés az, hogy Ukrajnát át kell nevezni Kis-Oroszországgá, mivel a jelenlegi név összemosódott a háborús bűnökkel, a tömegterrorral és a népirtással.  A Kis-Oroszország elnevezést a cári időkben használták, amikor a mai Ukrajna egyes területei az Orosz Birodalomhoz tartoztak, így a nemzeti büszkeségükre érzékeny ukránokat eleve sérti ez a név.

Kis-Oroszország, azaz Ukrajna egyesítése után pedig egy 3 éves szükségállapotot szeretne Zaharcsenko, ami alatt a politikai pártok tevékenységét és a külföldi támogatásokat betiltanák. Emellett a mostani vezetés bűneit egy nemzetközi szakértőkkel kiegészült nyomozással derítenék fel, a polgárháború kialakulásában felelős személyeket pedig elítélnék – ennél a pontnál Viktor Janukovics, volt oroszpárti ukrán elnököt és Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnököt és körét nevezték meg.

Mindezt azzal magyarázzák a Donyecki Népköztársaságban, hogy Ukrajna egy bukott állam, ami képtelen megfelelő életkörülményeket teremteni a lakossága számára, hiszen egy gazdasági katasztrófa szélén áll. Miközben az ukrán vezetés illegitim, mert puccs után, politikai terror árnyékában választották meg. Az előbbiek okán létrejött instabilitás miatt pedig félő, hogy a neonácik fognak hatalomra kerülni, akik egy sokkal kiterjedtebb polgárháborúba sodorják Ukrajnát. Így Zaharcsenko szerint a legjobb megoldás a békére Kis-Oroszország létrehozása.

Nemzetközi reakciók

Azonban úgy tűnik, hogy Donyecken kívül sehol sem gondolják úgy, hogy ez a javaslat lenne a megoldás a polgárháborúra. Donyeck harcostársa, a Luhanszki Népköztársaság kijelentette, hogy ők erről az ötletről a médiából hallottak először és nem küldtek képviselőket Donyeckbe. Mint mondták, ők a minszki jegyzőkönyv megvalósítása mellett elhivatottak. Donyeckben erre az válasz, hogy Kis-Oroszország létrejöttével nem lenne lehetséges a háború, mert a hazájuk egységes lenne, így a minszki jegyzőkönyv lényegét teljesítenék.

Az ukrán elnök Zaharcsenko elképzelését teljesen elutasította, a lázadó államok vezetőit pedig orosz báboknak nevezte. Ő úgy gondolja, hogy a polgárháborúból való kiút a minszki jegyzőkönyv betartása, amit ez a felvetés ellehetetlenít, hiszen ha az ukrán vezetést illegitimnek tekintik, akkor nem tudnak velük együtt dolgozni. Porosenko reményét fejezte ki aziránt, hogy egyszer az orosz katonákat és tüzérséget kivonják majd Kelet-Ukrajnából, így a Donbasz és a Krím-félsziget visszakerülhet ukrán fennhatóság alá.

Németország, Franciaország és az Európai Unió szintén elítélték Kis-Oroszország ötletét. Szerintük a minszki jegyzőkönyvet kell betartani és megvalósítani. Az oroszokat is megkérték arra, hogy határolódjanak el a felvetéstől.

Oroszország ezt meg is tette, amikor kijelentették, hogy nekik ehhez nincsen közük, ők a minszki jegyzőkönyv mellett állnak. Sőt, Oroszország minszki főtárgyalója, Boris Grizlov azt mondta, hogy Zaharcsenko nem valódi politikát folytat, hanem információs háborút vív.

Az oroszok őszintesége azonban kérdéses. Az őszinteség mellett szól, hogy a legfontosabb orosz TV csatornák eleinte nem számoltak be Kis-Oroszország kikiáltásáról, mintha nem lett volna rá forgatókönyvük – persze ez lehet ügyes színjáték is. Emiatt egyesek úgy látják, hogy a felkelők kezdenek túlzottan önállósodni, viszont ez ellen szól, hogy az államaik Oroszország támogatása nélkül nehezen maradnának fent. Az őszinteséget megkérdőjelezők úgy gondolják, hogy ez egy oroszok által kitervelt akció volt, aminek a célja az lehetett, hogy figyelmeztessék Nyugatot: Ukrajnának meg kell valósítania a minszki jegyzőkönyvbe foglalt kötelezettségeit, különben a helyzet tovább romolhat a keleti határán.

Visszalépés az új állam kikiáltásától

Kis-Oroszország kikiáltása kapcsán Zaharcsenko nemcsak a nemzetközi közösséggel találta magát szemben. A Donyecki Népköztársaság törvényhozásának elnöke, Denisz Pusilin rögtön kijelentette, hogy ez még nem lehet végleges döntés. Szerinte ez nem több egy érdekes kezdeményezésnél, amit meg kell vitatni és amiről ki kell kérni a lakosság véleményét, hogyha meg szeretnék valósítani.

Később pedig már maga Zaharcsenko is úgy nyilatkozott, hogy ez nem egy végleges döntés volt a részéről, csupán egy vitaindító javaslat, ahol ő az új állam létrehozása mellett állt ki. Tehát úgy tűnik, hogy a Donyecki Népköztársaság vezetője is egy nagyot lépett hátra, valószínűleg a nagy ellenállásra való tekintettel.