Főoldal Általános Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. szeptember

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. szeptember

Írta
639
0
Megosztás
Négy fegyveres személy nyitott tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén. Forrás: The Guardian.

Siíta-félhold

Merénylet Iránban

Négy fegyveres személy nyitott tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén. Az elkövetők életüket vesztették az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak–iráni háború kitörésének évfordulója alkalmából rendezték meg, a merénylők elsődleges célpontjai a jelenlévő katonai és rendőri vezetők voltak. Az áldozatok között a Forradalmi Gárda tagjai mellett civilek is vannak. (angol, The Guardian, 09. 22.)
Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/uj-tamadas-regi-harcter

Mi a helyzet Libanonnal?

Libanon elnöke, Michel Aoun azzal vádolta meg  Izraelt – amely egyébként egy kilenc méter magas falat épít a Libanonnal közös határvonalára –, hogy az ország megpróbálja  a régiót egyes vallási csoportok és közösségek alapján még jobban szétfeszíteni, destabilizálni. Izrael, aki a libanoni szuverenitás ellen tevékenykedik és megsérti a palesztinok jogait, veszélyt jelent Libanon számára – nyilatkozta az elnök a francia Figaro című lapnak egy interjúban.
A libanoni elnök mindazonáltal nem gondolja, hogy az ország déli része  helyszíne lehetne egy Izrael és Irán között kibontakozó konfrontációnak. Ugyanakkor követelésként fogalmazta meg Európával kapcsolatban, hogy az Unió segítse  az országban jelentős számban jelen lévő szír menekültek visszatérését hazájukba, valamint hogy emeljék meg az erre a tevékenységre irányuló ENSZ-szervezetek kiadásait is.
Libanon és Izrael egyébként nem tartanak fent egymással diplomáciai kapcsolatot. Izrael ellenséges államként sorolja be Libanont; a két állam közötti ellentét a májusi libanoni választások után csak fokozódott, miután a Hezbollah siíta mozgalom és szövetségesei szerezték meg a többséget a parlamentben. A mozgalom számos alkalommal véres konfliktusba került Izraellel az évek során. (német, Sputnik, 09. 24.)

Berlin és Európa az atomalku mellett áll

Teherán és Európa között szükség van a gazdasági kapcsolatok fenntartására, ennek a biztosítéka pedig az atomalku lehet, jelentette ki Heiko Mass, Németroszág külügyminisztere New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén.
A külügyminiszter kifejtette, nem tartja a legelőnyösebb megállapodásnak az Iránnal kötött megállapodást, ugyanakkor ez alkalmas a régión belüli feszültségek eszkalálódásának a megelőzésére. Mass kijelentéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyeléseire alapozta, eszerint a teheráni vezetés a fejlesztések során nem mutatta jelét annak, hogy támadó célból használná fel.  (angol, IRNA, 09. 27.)

Regionális összefogás a terrorizmus anyagi támogatása ellen

Első alkalommal ült össze a Regionális Biztonsági Párbeszéd nevű csoport Teheránban Kína, Afganisztán, Oroszország, India és Irán részvételével.
A találkozó keretén belül Ali Sakmáni, az Iráni Legfelső Védelmi Tanács elnöke rávilágított: meg kell fékezni azokat a régiók fölött álló országokat, amelyek terrorszervezeteken keresztül próbálják a befolyásukat más államok kormányaira kiterjeszteni. Szerinte az elhibázott gazdasági szankciók érvénybe léptetése is komoly veszélybe sodorhat egy országot, így nem csak legyengíti azt, de akár gyarmati sorba is kényszerítheti – utalva ezzel az Egyesült Államok Iránnal szembeni politikájára és annak esetleges hátterére.
A regionális terrorszervezetekkel szemben Kínával való bilaterális gazdasági kapcsolatok erősítését javasolta. (angol, IRNA, 09. 27.)

Bezárja ideiglenesen Bászrában lévő konzulátusát az USA

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo bejelentette, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoportok támadásai miatt az USA ideiglenesen bezárja a dél-iraki Bászra városban lévő konzulátusát. Erre azok után került sor, hogy ismeretlen fegyveresek az elmúlt napokban többször is „indirekt tüzet” adtak le a konzulátusra. Pompeo kijelentette, hogy amennyiben amerikai állampolgárok sérülnek meg ezekben a támadásokban, úgy Washington Teheránt fogja érte felelőssé tenni, és azonnali válaszlépést fog alkalmazni az iszlám köztársasággal szemben.(angol, AP, 09. 29.)

Erősödő jemeni ellenállás

Több csapást is mértek a jemeni hadsereg erői és a húszi felkelők a szaúdi katonai vonalakra és szövetségeseik pozícióira. Az Almasirah jelentése szerint a jemeni tüzérség és felkelőcsapatok összehangolt akciója keretén belül támadást indítottak az al-Farasz -hegységben húzódó szaúdi állások ellen, valamint csapást mértek egy Nadzsrán (Szaúd-Arábia) városában állomásozó konvojra. Mindeközben,  a jemeni légierő második alkalommal dróntámadást hajtott végre a Szaúd-Arábia szövetségi rendszerébe tartozó Egyesült Arab Emirátusok dubai reptere ellen. A csapást kínai gyártmányú, de átalakított Samad-3 típusú drónokkal kivitelezték. A támadással szinte egyidejűleg a szaúdi parti őrség kötelékébe tartozó hajókra nyitott tüzet a dzsizáni tüzérség.  (angol, IRNA 09. 30.)

Szíriai polgárháború és kurd kérdés

A kurd vezetésű északkelet-szíriai területeket úgy fogják kezelni, mint az ország többi részét

„Mi nem adhatunk bármely szíriai tartománynak valamit, ami megkülönböztetné más tartományoktól, vagy etnikumoktól” – Ali Haidar, a megbékélési ügyek szíriai minisztere szeptemberi nyilatkozata változást jelez a szír kormány és kurdok kapcsolatában.
Még július végén Szíriában megbeszélések zajlottak Észak-Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Ezek az egyeztetések augusztusban is folytatódtak, akkor a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyaltak a felek. A Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) annak az Egyesült Államok által támogatott Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, amelynek a gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják. A kurdok a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülték a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett, a jogaiknak a biztosítása, és az autonómiájuk elérése. (angol, Reuters, 09. 04.)

A Szíriai Demokratikus Tanács Északkelet-Szíriában kiterjeszti hatalmát

A Szír Demokratikus Erők (SDF) politikai szárnya, a Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) elkezdte egységesíteni az adminisztrációját az általa uralt területeken – ez a lépés megszilárdíthatja a hatalmát Szíria északi és keleti részein. Az SDF Szíria közel negyedét ellenőrzi, ezt a területet főként az Iszlám Állam elleni harc során szerezték meg, az Egyesült Államok támogatásával. A szíriai kurdok nem akarnak függetlenedni, ők a Damaszkusz által eddig elutasított autonómiát kívánják megszerezni, és kisebbségi jogaik biztosítását.
Az SDC mostani lépése valószínűleg nyomásgyakorlás a szír kormányra azért, hogy megvitassák, és eldöntsék közösen Északkelet-Szíria jövőjét. (angol, Reuters, 09. 06.)

Törökország Moszkvával közösen demilitarizált övezetet alakít ki Szíriában

A török kormány a súlyos – 9 éves mélypontra jutott a török líra – devizaválság közepette sem feledkezett meg a szíriai helyzetről. Vladimir Putin, orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan, török államfő megállapodtak, hogy október 15-ig demilitarizált övezetet hoznak létre Idlib tartományban. A tervek szerint a területet felváltva fogja ellenőrizni a két állam hadserege a Damaszkusz ellen harcoló erők és a kormánycsapatok között húzódó demarkációs vonal mentén. A találkozó eredményességét mutatja, hogy Erdogan elnök javaslatára kivonják a térségből a nehézfegyvereket. Továbbá a felek elkötelezték magukat a Dzsabhat Fatah es-Sám radikális ellenzék teljes kiszorítása mellett.
A szíriai helyzet rendezésében a már 3 millió szíriai menekültet befogadó Törökország számára ez a lépés kedvező, annak ellenére is, hogy a szeptember eleji teheráni csúcson az idlibi tűzszünet gondolatát Oroszország elutasította. Ankara és Moszkva megerősítette, hogy minden téren harcolni fognak a terrorizmus bármilyen formája ellen a térségben, és a tervek végrehajtása lökést adhat a szíriai konfliktus politikai rendezésének is. (angol, AP, 09. 17.)

Észak-Afrika

Folytatódó összecsapások Tripoliban

Szeptember első napjaiban is folytatódtak az előző hónap végén Tripoli déli körzeteiben kirobbant összecsapások. Bár augusztus utolsó napjaiban több tűzszüneti megállapodást is kötöttek, ezeket sajnálatos módon a harcoló felek sorra megszegték.

Szeptember 2-án a fővárosban tomboló erőszakos cselekményekkel párhuzamosan, az ország keleti területén elterülő Darnában is kiújultak a harcok. A várost korábban  birtokában tartó iszlamisták és a Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg erői csaptak össze. Az összetűzések következtében a Haftar tábornok mögött felsorakozó erők 11 fős veszteséget szenvedtek el.

A darnai harcok kiújulásával párhuzamosan az ENSZ főtitkára, António Gutteres elítélte a Tripoliban zajló erőszakos eseményeket, és a korábban aláírt tűzszüneti megállapodások betartásra szólította fel a  feleket. Mindeközben az Elnöki Tanács (a hivatalos líbiai vezetés) rendkívüli állapotot hirdetett Tripoliban.

Szeptember 3-án a fővárosi kaotikus állapotok rendezése céljából az al-Bunján al-Marszúsz hadműveletben résztvevő erők (miszrátai milíciák) Tripoliba vonultak.

Szeptember 4-én az UNSMIL (ENSZ Líbiai Támogató Missziója) vezetője, Ghassan Salame (az ENSZ rendkívüli Líbiai megbízottja) bejelentette, hogy az általa folyatott tárgyalások eredményeként sikerült elérni az egymással szemben álló felek közötti tűzszünetet.  

Szeptember 5-én a francia, az olasz, a brit és az amerikai kormányok üdvözölték az ENSZ égisze alatt tető alá hozott tűzszüneti megállapodást, továbbá az egyezség betartására szólították fel a feleket.

Szeptember 10-én 6 fegyveres támadó hatolt be a Líbiai Olajvállalat Tripoliban található központjában. A támadók közül ketten életüket veszítették az épületet védő biztonságiakkal vívott tűzharc során. További két támadó az épületben robbantotta fel magát. A hatóságok az Iszlám Államot vádolják a támadás lebonyolításával.

Szeptember 13-án az Európai Unió közleményében támogatásáról biztosította a líbiai népet és az észak-afrikai ország hivatalos vezetéseként elismert Elnöki Tanácsot. Továbbá a nyilatkozatban az EU elismeréssel adózott az UNSMIL által a Tripoliban zajló harcok megfékezésre tett erőfeszítéseinek. Az Unió a közleményében büntetőintézkedésekkel fenyegette meg a tűzszüneti megállapodást megszegő csoportokat.

Szeptember 18-án  kiújultak Tripoliban az egymással szemben álló milíciák közötti harcok.

Szeptember 22-én az Elnöki Tanács a nemzetközi közösséghez fordult segítségért a Tripoliban zajló harcok megfékezése érdekében.

Szeptember 25-én a Tripoli Biztonsági Igazgatóság a majd egy hónapja zajló harcok befejezésről tájékoztatta a közvéleményt. A legfrissebb tűzszüneti megállapodás értelmében a 7-es Brigádok megkezdték a fővárosból való kivonulásukat. A majd négy hetes küzdelem során 115-en veszítették életüket és 560-an sebesültek meg. (angol, The Libya Observer)

Haftar Líbia ellenségének nevezet Olaszországot

Szeptember 7-én Khalifa Haftar tábornok (a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője) is megszólalt a Tripoliban zajló eseményekkel kapcsolatban. A törzsi vezetők előtt elhangzott beszédében a főváros felszabadításról beszélt. Továbbá felszólalásában Líbia ellenségének nevezte Olaszországot, illetve azt is kifejtette, hogy számára elfogadhatatlan a készülő líbiai alkotmánytervezet. (angol, The Libya Observer, 09.07.)

Líbia támadással fenyegeti Algériát

A Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka, Khalifa Haftar tábornok háborúval fenyegette meg Algériát. Bejelentését arra reagálva tette, hogy algériai katonák átlépték a líbiai határt; Haftar a líbiai belügyekbe való beavatkozással vádolta meg a szomszédos államot. Az algériai kormányfő visszautasította Haftar vádjait.
A kialakult helyzet miatt az algériai kormányzat  megtiltotta katonáinak, hogy részt vegyenek más országok katonai műveleteiben. A Tripoliban székelő líbiai kormány, tekintettel a szomszédos államnak a konfliktus megoldásában betöltött mediátor szerepére,
bocsánatot kért az algériai kormánytól és hangsúlyozta, készen állnak arra, hogy kapcsolataikat jobban elmélyítsék a Algériával. (angol, memo, 09.10., the lybia observer 09.10.)

Haftar találkozója az olasz külügyminiszterrel

Szeptember 11-én Haftar tábornok a Bengázitól keletre lévő Rajma településen fogadta Enzo Milanesi olasz külügyminisztert. A megbeszélés fő témái a terrorizmus elleni harc, valamint az illegális migrációval kapcsolatos kérdések voltak. A találkozó érdekességét leginkább az adja, hogy Haftar alig pár nappal korábbi beszédben még a líbiai nép ellenségének nevezte meg a dél-európai államot. (angol, The Libya Observer, 09.11.)

Egyiptom regionális hatalommá akar válni?

Elemzők szerint Egyiptom újra regionális hatalommá akar válni azáltal, hogy mediátori szerepkörben segíti a rivális palesztin pártok, a Hamasz és a Fatah közötti párbeszédet. A párbeszéd hónapok óta holtponton áll, a 11 éve húzódó politikai megosztottság nem mutatja jelét előrehaladásnak. A vita középpontjában a Gázai övezet (melyet jelenleg a Hamasz irányít) feletti fennhatóság kérdése áll, mert a Fatah vezetésű Palesztin Hatóság teljes kontrollt akar a terület felett; ennek egyik következménye lenne a Hamasz fegyveres szárnyának, az al-Qassam Brigádoknak a leszerelése. Augusztus folyamán az egyiptomi hírszerzés összekötőként tárgyalásokat vezetett a Hamasz és Izrael között. A cél az volt, hogy fokozatosan elérjék a tartós tűzszünetet, és megelőzzék az egyre növekvő palesztin elégedetlenséget.  (angol, al-Jazeera, 09. 25.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Felde Bence (szíriai polgárháború és kurd kérdés), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vámos Bence (síita félhold), Varga Benjámin (síita félhold) és Vincze Patrik (szíriai polgárháború és kurd kérdés) .