Főoldal Általános Koszovó és Szerbia: lehet 2018 a változás éve?

Koszovó és Szerbia: lehet 2018 a változás éve?

1792
3
Megosztás

A 2013-as brüsszeli megállapodás új fejezetet nyitott a szerb-koszovói viszonyban. Az EU közvetítésével tető alá hozott egyezmény eredményeként a két ország miniszterelnöke aláírta a megállapodást, melyben vállalták, hogy az európai integrációs folyamat során egyik ország sem gátolja a másik felet. Az egyezmény számos témát ölelt fel; többek között a szabad mozgást, az integrált határigazgatást, Koszovó regionális képviseletének megvalósulását és a diplomák kölcsönös elismerését. A megállapodást Belgrádban heves tüntetések követték, Hashim Thaçi koszovói államfő ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy az egyezmény történelmi jelentőségű, és azzal mindenki nyer, aki a régióban kíván befektetni.

Az egyezmény pontjainak gyakorlatban történő megvalósítását azonban hátráltatja az a tény, hogy Pristina az észak-koszovói térséggel együtt kívánja elismertetni országa szuverenitását, míg Belgrád az államként történő de jure elismerést minden fórumon visszautasítja. Napjainkban a feszültség csökkenését az európai integráció folyamata segíti elő különféle alternatívák mentén.

2018 a fordulat éve lesz?

Az Európai Unió szüntelen elkötelezettsége az – Európai Bizottság által néhány hete elfogadott – új bővítési stratégiában is megmutatkozik. Az EU álláspontja, hogy a nyugat-balkáni régió európai integrációjával olyan geostratégiai befektetés valósulhat meg, ami egy erős, stabil és egységes Európát hoz létre.

Ezenkívül a térség segítheti a migránsválság okozta kihívások megoldását, illetve ellensúlyozhatja Törökország és Oroszország befolyását a térségben.

Az európai közösséghez való csatlakozás feltétele, hogy Pristina és Belgrád eredményesen normalizálja kapcsolatait – amire Sigmar Gabriel német külügyminiszter is felhívta a figyelmet Pristinában –, de Brüsszel nem jelentette ki az államelismerés kötelező feltételét Szerbiára nézve. Kapcsolatrendezésre a 2018-as év elején a két ország részéről is hajlandóság mutatkozik, azonban a legnagyobb törésvonalat még mindig az Észak-Koszovóban élő szerbek kérdése adja.

2018 elején a tárgyalásokra irányuló ambíciókat visszavetette Oliver Ivanović koszovói szerb politikus halála Mitrovicában. Az eset előtt arról lehetett hallani, hogy Koszovó és Szerbia az integrációt tartja szem előtt, de a hasonló helyi destabilizációs folyamatok határt húzhatnak az országok közé. Halála napja, illetve Belgrád és Pristina Uniós tárgyalása egy napra esett; a hír hallatán a szerb delegáció elhagyta az ülést. A szerb vezetés terrorcselekményként tartja számon az esetet, és kérte erőinek nyomozásba történő bevonását Koszovótól. Szerbia az eset után leszögezte, hogy az EU csatlakozás legfontosabb kritériuma továbbra is az, hogy rendezze kapcsolatát Koszovóval. Az eset emellett a koszovói igazságszolgáltatás vizsgája is, a lefolytatott nyomozás(ok) – az esetleges korrupciós ügyekkel szemben is – visszajelzést adhat az EU-nak az állam megerősödéséről. Az Unió világossá tette, hogy a gazdasági erősödés, a belpolitikai szilárdság, és a regionális problémák bilateriális rendezése jelentik a tagság feltételeit. Koszovót illetően Hashim Thaçi államfő nyomatékosítva fejezte ki reményét a megbékélés mellett, és támogatásáról biztosította az egyezményben érintett feleket.

Az Ivanović-gyilkosság rávilágít az észak-koszovói szerbek életkörülményeire és arra, hogy az integráció szempontjából mindkét ország érdekében áll a kétoldalú ügyek mielőbbi rendezése. Az erre történő hajlandóságot mutatja Thaçi és Alexander Vučić, szerb államfő találkozása március 1-jén, hogy tárgyaljanak az európai uniós ülések folytatásának időpontjáról.

Az európai integrációs törekvések előtérbe kerülésével elmondható, hogy a szerb-, és a koszovói vezetés között eddig nem látott törekvés mutatkozik a kölcsönösen előnyös megállapodás megkötésére. Egy ilyen egyezmény a két ország között a Nyugat-Balkán, egyben pedig az EU biztonságát is növelné, illetve egy olyan egységet teremtene, ami ellensúlyozni tudja a térség nagyhatalmi befolyását. A következő tárgyalásra az új bővítési stratégiáról májusban kerül sor Bulgáriában, az Unió és a hat nyugat-balkáni ország között.

  • Marcell

    A cikk hibátlan. Tetszik a szerző komolysága. Szeretném, ha minél több témában jeleskedne a fiatalember!

  • Márton Rabb

    Egyszerűen élvezet volt olvasni, választékos szókincs, kiváló meglátások ezen felül pedig érződik a szerző hozzáértése és szakértelme. Remélem további hasonló informatìv és magával ragadó munkákat láthatunk tőle a közeljövőben.

  • Marcell

    Véleményem szerint a cikk írója jártas eme idegtépő témában.Öröm volt olvasni végre egy hozzáértő szakember szavait.Engem nagyon megfogott! Csak így tovább Felde Bence, ne hagyd abba!