Főoldal Általános Gazdasági érdekek fenyegethetik az EU klímacéljait

Gazdasági érdekek fenyegethetik az EU klímacéljait

Írta
387
0
Megosztás
Kép forrása: greennews.ie

Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben a környezetvédelem egyik legaktívabb képviselőjeként szerepelt a nemzetközi politikában. A környezet állapotának és értékeinek megóvása mellett külön figyelmet fordít a éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a fenntartható fejlődésre. Ezt jól példázza az Európai Bizottság által még 2014-ben benyújtott, a 2020-2030-as időszakra vonatkozó Éghajlat- és energiapolitikai keret, melynek többek között követelménye a megújuló energiaforrásokra való részleges átállás, az energiaellátás diverzifikálására, valamint fontos célként határozza meg az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy mértékű csökkentését. Azonban ha az Unió jelenlegi intézkedéseit tekintjük, a harc nem tűnik olyan töretlennek, és látható, hogy a gazdasági érdekekkel való ütközés komoly akadályt állít a célok elérésében.

Az egyik ilyen hátráltató tényező az autóipari lobbi, ami folyamatosan korlátozni kívánja a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályozásokat. Valószínűsíthető, hogy többek közt ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Bizottság márciusban szavazásra bocsátott 2050-re vonatkozó klímacélját Németország, Magyarország, Lengyelország és Csehország is elutasította. A tervezet azt tűzte ki, hogy az évszázad közepére az EU szén-dioxid-kibocsátása nullára szoruljon vissza. A tervezetet a párizsi klímaegyezményhez igazították, mely keretein belül a világ országai elvállalták, hogy a lehető legtöbbet megteszik annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 1,5-2 Celsius-fokban maximalizálják. Azonban néhány ország nemcsak az EU de-karbonizálásának határidőhöz kötését, hanem az intézkedés tervének a párizsi egyezményhez való kapcsolását is elutasítja. Az Európai Parlament szavazása során a képviselők 369-116 arányban támogatták a tervet, 40 tartózkodás mellett. A civil társadalom és a tudományos világ egyre erőteljesebben próbálja rávenni a politikusokat és a tagállami kormányokat arra, hogy határozottabban lépjenek fel a globális felmelegedés ellen, ugyanis a jelenlegi tempó mellett 5-6 Celsius-fokra becsülhető a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végéig. Ez a mérték bár nem tűnik soknak, mégis végzetes károkat okozna az ökoszisztémában és a környezet nagy mértékű pusztulását eredményezné.

A kép a környezetbarát intézkedések támogatottságát mutatja országonként, az Európai Parlamentben lévő szavazások alapján (2017-es adatokkal). Kép forrása: votewatch.eu

Nemrég egy másik hír rázta fel az európai környezetvédőket. A Tanács április 15-ei ülésén az Európai Unió tagállamai jóváhagyták, hogy elkezdődjenek a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről az Amerikai Egyesült Államok és az EU között. Az egyezmény terve nagy port kavart még Donald Trump megválasztása előtt, ám az amerikai elnök beiktatása után (2016) a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) ötlete egy időre lekerült a napirendről, egészen tavaly májusig, amikor ugyanis Trump védővámokat vezetett be azokra az acél- és alumíniumtermékekre, melyek Mexikóból, Kanadából vagy az Európai Unióból érkeznek az USA-ba, az EU pedig erre ellen-vámokkal válaszolt. Ezután a tárgyalás újrakezdéséről Donald Trump és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke júliusban állapodtak meg. Bár a megállapodás enyhíthetne a két fél között kialakult gazdasági feszültségen, a döntés nem örvend teljes támogatottságnak. Sokan tartanak attól, hogy az egyezmény utat engedne olyan termékeknek (mint például a gyógyszeripari áruk és kozmetikumok), amelyek termelése és szállítása nemcsak környezetterhelő, de a vámok részleges eltörlésével és az USA exportcikkeivel szembeni szabályok csökkentésével egyszerűbbé váló behozatal, valamint olcsóbb előállítás miatt kiszorítaná a hazai termékeket a piacról. A TTIP-ellenes közösség aggályosnak tartja, hogy az EU szorosabb kereskedelmi együttműködésre készül egy olyan országgal, aki kilépett a párizsi egyezményből, és szemmel láthatólag a klímapolitikai céljai nincsenek összhangban az uniósokkal. „A tárgyalások megkezdéséhez annak ellenére adtak zöld utat, hogy korábban Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa is ígéretet tett arra, hogy nem kezdenek kereskedelmi tárgyalásokba olyan országokkal, amelyek nem írták alá az éghajlatvédelemről szóló párizsi megállapodást.” – írja a Greenfo.hu.

Az egyezmény tartalmát tekintve, a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján, kizárólag az ipari árukról folytatnak tárgyalást, és a mezőgazdasági termékekre nem vonatkozna a megállapodás élelmiszerbiztonsági okokból. Ám az Egyesült Államok ez utóbbit is mindenképpen napirenden szeretné látni, hogy így megkönnyítse az utat a génmódosított növények és hormonkezelt hús behozatalához. A Centre for International Environmental Law (Nemzetközi Környezetvédelmi Törvény Központja) egy 2013-as közleményében megállapította, hogy a TTIP egyes pontjai erősen korlátoznák a környezetvédelmi szabályozásokat, kifejezetten fokoznák a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, valamint annak exportját is.

Ezek tekintetében nem lesz zökkenőmentes a megállapodási folyamat a két fél között, ha az EU ragaszkodik a környezetpolitikájának képviseléséhez is. Egyelőre még nem tudni, hogyan haladnak előre a tárgyalások, de az bizonyos, hogy az eltérő prioritások miatt sok kérdésben kell még megegyezni.

Jogos lehet tehát a kérdés, hogy valójában mennyire fontos értéke az EU-nak a környezetvédelem, és mire lehet számítani a szakpolitika kapcsán a jövőben. Jól látható, hogy az Unió intézkedései között egyaránt rengeteg a környezetvédelmi célokat pozitívan érintő és az azokat hátráltató is. Mindenesetre azt egy sikernek tudhatjuk be, hogy az EU a 2020-ra kitűzött, az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal való csökkenését már 2016-ban túlteljesítette, ahogy az az alábbi ábrán is látszik:

(Az EU klímacéljainka jelenlegi haladásával kapcsolatban érdemes elolvasni:http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180706STO07407/unios-elorelepesek-a-klimavaltozas-megfekezeseben-infografika). Kép forráas: Európai Parlament honlapja

Írta: Németh Petra Ildikó