Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2019. június

EU hírfigyelő – 2019. június

Írta
371
0
Megosztás
Zelenszkij és Mogherini találkozott Brüsszelben. Forrás: AP News

Szankciós politika

Az Európai Unió Tanácsa június 27-én meghosszabbította az orosz gazdaság elleni szankciókat 2020. január 31-ig. A döntésre Emmanuel Macron, francia államfő és Angela Merkel, német kancellár a minszki megállapodás végrehajtásával kapcsolatos, Európai Tanácsnak nyújtott tájékoztatása után került sor. Az Európai Tanács sürgette a konfliktusban érintett felek közötti mielőbbi tárgyalások újraindítását, melyek kulcsfontosságúak a bizalom helyreállításában. A korlátozások pénzügyi, energetikai, védelmi, illetve kettős felhasználású termékekre terjednek ki. Az Európai Tanács a minszki megállapodás maradéktalan teljesítésétől tette függővé a szankciók feloldását, amelyek a kitűzött dátumig, 2015. december 31-ig nem kerültek végrehajtásra, emiatt a korlátozások továbbra is érvényben maradtak.

A Tanács 2019. június 17-én megszüntette a Maldív-szigetek elleni szankciókat. A korlátozások utazási tilalmat és vagyoni eszközök befagyasztását írtak elő olyan szervezetekkel és személyekkel szemben, akik felelősek voltak az országban a jogállamiság aláásásáért és az emberi jogok megsértéséért. Az intézkedések bevezetésének fő okai a parlament és az igazságszolgáltatás rossz működéséből származtak. Az új elnök, Mohamed Szolih 2018. novemberi beiktatásával a helyzet javulni kezdett; 2019 áprilisában pedig békés demokratikus választások zajlottak le az országban, amely tovább szilárdította a jogállami kereteket. Egy 2019. március 11-én tartott szakpolitikai párbeszéd során a kormány tanúbizonyságot tett a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a jó kormányzás biztosítása mellett.

Brexit

Június hónap a belpolitikai versengés felerősödésével járt a brit kormányzó Konzervatív Párt soraiban, ugyanis a pártelnök, Theresa May kormányfő június 7-én lemondott. Theresa May május 24-én jelentette be erre vonatkozó szándékát, miután a parlament alsóháza háromszor visszautasította az Európai Unióval véglegesített kilépési megállapodást. A lemondás bejelentését követően rögtön megindult a verseny a miniszterelnök helyének betöltéséért. Theresa May mindaddig marad a poszton, amíg pártja meg nem találja utódját, ez várhatóan másfél hónapot fog igénybe venni a több fordulós belső választási rendszer miatt.

Eredetileg 13 jelölt jelentette be indulását a pártvezetői és miniszterelnöki posztért a Konzervatív Pártban. Végül 10 jelölt indult el a megmérettetésen, melynek során először az alsóházi konzervatív képviselők tartottak szavazásokat. Öt frakción belüli szavazás után két jelölt, Boris Johnson, volt külügyminiszter és Jeremy Hunt, jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben. Ezután a Konzervatív Párt teljes, 160 ezer fős tagsága fog postai úton szavazni a leendő pártvezetőről. A párttagoknak július 6-án kezdik meg a levelek kézbesítését, és a szavazás után, július 23-án jelentik be az új kormányfő személyét. A közvéleménykutatások és az eddigi, párton belüli szavazások eredményei Boris Johnson győzelmét valószínűsítik.

Június 21-én az Európai Tanács ülésén Jean-Claude Juncker és Donald Tusk tájékoztatást adott az EU 27-ek kormány- és államfőinek a Brexit jelenlegi állásáról. A vezetők egyetértésre jutottak több kérdésben is. Kifejtették, hogy az Egyesült Királyság rendezetlen kiválása az Unióból egyiküknek sem érdeke, és a jövőben is törekedni fognak a minél szorosabb kapcsolat kiépítésére és fenntartására. Emellett kijelentették, hogy ugyan a kilépésről szóló megállapodást újratárgyalni nem hajlandóak az Egyesült Királyság álláspontjának esetleges változása esetén sem, azonban készek lesznek a párbeszédre a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatot illetően. Az EU 27-ek egyetértettek abban is, hogy a miniszterelnöki székben Theresa May-t követő személlyel való közös munkára várakozással tekintenek.

Szomszédságpolitika

Ukrajna

Június 13–14-én az EU és a Keleti Partnerség országainak migrációs szakértői Fehéroroszországban találkoznak az integrált határigazgatással (IBM) foglalkozó konferencián. Míg a találkozó általános célja a határigazgatással kapcsolatos információk cseréje volt, a megbeszélések során kiemelt figyelmet fordítottak az úgynevezett „zöld” határfelügyeletre, amely a fehérorosz tapasztalatokon alapul.

Az EU egy június 14-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Fehéroroszországban végrehajtott újabb kivégzéseket. A nyilatkozat kiemeli, hogy a halálbüntetés ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szereplő élethez való joggal. Fehéroroszország az egyetlen európai állam, melyben még érvényben van ez az eljárás, ezért az EU felszólítja Fehéroroszországot, hogy vezessen be moratóriumot a kivégzésekre. A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Június 18-án került sor az EU és Fehéroroszország között működő kétoldalú Emberi Jogi Párbeszéd hatodik ülésére. A megbeszélés során a felek áttekintették az eddigi fejleményeket, valamint az EU ismét kifejezte ellenvetéseit a halálbüntetéssel kapcsolatban. Ezenkívül kiemelték Fehéroroszország nyitottságát az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban a nemzetközi fórumokon, valamint szorgalmazták, hogy az ország továbbra is működjön együtt az ENSZ erre szakosodott testületével.

Június 4-én Brüsszelbe látogatott első külföldi útja keretében Volodomir Zelenszkij, frissen megválasztott ukrán elnök. Brüsszelben Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az EP elnöke, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fogadta. A bizottság kijelentette, támogatja Ukrajnát, hogy egy prosperáló, szabad és demokratikus ország jöhessen létre. Emellett az EU kiáll az ország területi integritása mellett is. Donald Tusk arról biztosította a feleket, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a reformokat Ukrajnában, illetve kész a társulási tárgyalások folytatására.
A Tanács elnöke ismét határozottan elítélte az orosz agressziót Ukrajna területén. Federica Mogherini, főképviselő asszony megvitatta az ukrán elnökkel a minszki megállapodás lehetséges végrehajtási lehetőségeit. Mindkét fél elutasította Putyin elnök ötletét, mely az ukrán polgárok számára egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Emellett megvitatták a társadalmi és gazdasági lehetőségeket az Azovi-tenger térségében. A főképviselő asszony újfent kijelentette, hogy Oroszország köteles elengedni az azovi-tengeri incidens során elfogott ukrán katonákat.

Június 13-án az EU szóvivője, Maja Kocijančič Twitter oldalán szólalt fel a Krímben lezajló újabb letartóztatások ellen. A szóvivő kiemelte, az EU továbbra sem hajlandó elismerni az orosz jogszabályok alkalmazását a megszállt területeken, és elvárja az illegálisan fogvatartott ukrán állampolgárok azonnali szabadon engedését.

Június 20-án az EU ukrajnai küldöttsége bemutatta jelentését, melyben összefoglalják az EU által nyújtott segítség legérdekesebb pontjait. A kiadvány szerint az EU támogatja a kis- és középvállalkozások elindulását, valamint az Európai Beruházási Bank hosszútávú kölcsönökkel támogatja az egészségügyi intézményeket.

Moldova

Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos június 3-án véleményt nyilvánított a moldovai helyzetről a Twitteren. Üzenetében kijelentette, hogy az előrehozott választások nagy hatással lehetnek a gazdaságra, különösen az EU makroszintű pénzügyi támogatására. Emellett kiemelte, hogy az országnak továbbra is ki kell használnia az EU-val kötött társulási megállapodásban rejlő lehetőségeket.

Június 19-én Johannes Hahn a moldovai fővárosba, Chisinauban érkezett, hogy találkozzon a fő politikai szereplőkkel és megvitassa az ország legújabb fejleményeit. A biztos hozzátette, hogy az EU elvárja, hogy a hatóságok folytassák a legsürgetőbb reformokat, különösen a gazdaság, a média szabadsága, a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a banki csalás botrányának tisztázása terén. „Ezek a reformok megerősítik a kétoldalú kapcsolatokat az EU-val, és kézzelfogható előnyökkel járnak az emberek számára.” − hangsúlyozta.

Örményország

Az EU–Örményország Partnerségi Tanácsot június 13-án hívták össze Brüsszelben. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az örmény külügyminiszter, Zohrab Mnatsakanyan vezette az ülést, melynek célja az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás végrehajtása előrehaladásának áttekintése és a partnerségi prioritások megvitatása volt. A rendezvény ideje alatt a két fél felülvizsgálta a gazdasági, kereskedelmi és ágazati együttműködést, valamint a vízumliberalizációs párbeszéd elindításának lehetőségét is. A megvitatásra került fontos politikai kérdések a demokráciával, a jogállammal és az emberi jogokkal voltak kapcsolatosak.

A tanácskozás során az EU üdvözölte a 2018. decemberi parlamenti választások lebonyolítását, amely az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával zajlott le. A Tanács megerősítette az EU és Örményország elkötelezettségét, hogy hatékonyan hajtsák végre az átfogó és megerősített partnerségi megállapodást (CEPA). A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU több mint 160 millió eurót különített el Örményországnak a 2017–2020 közötti időszakra.

Június 26-án a kínzások áldozatainak világnapján Jerevánban, az örmény fővárosban nyilvános vitát folytattak a megkínzott örmény állampolgárok jogainak helyreállításáról. Gonzalo Serrano, az EU örményországi küldöttségének együttműködési vezetője nyitó megjegyzéseiben megerősítette, hogy az EU támogatja az örmény kormány erőfeszítéseit az igazságügyi ágazat reformjával kapcsolatban, amennyiben ez összhangban van a nemzetközi gyakorlattal és normákkal.

Toivo Klaar, az EU különleges képviselője a dél-kaukázusi régióban június 26-án konzultált Nikol Pashinyan, örmény miniszterelnökkel és Zohrab Mnatsakanyan, külügyminiszterrel. Klaar találkozói a hegyi-karabahi békefolyamatra és az EU−Örményország együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak.

Grúzia

Június 24–25-én Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos részt vett Tbilisziben „Az értékteremtés az oktatás és a kultúra révén” című keleti partnerségi konferencián. Látogatása során a biztos kétoldalú megbeszéléseket folytatott az ország miniszterelnökével, Mamuka Bakhtadzével, a külügyminiszterrel, David Zakalianival és az oktatási, tudományos, kulturális és sportminiszterrel, Mikheil Batiashvilival.