Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2019. július

EU hírfigyelő – 2019. július

Írta
148
0
Megosztás
EU-Ukrajna csúcs. Forrás: euneighbours.eu.

Szankciós politika

Júliusban a Tanács áttekintette és megerősítette a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben alkalmazott uniós szankciókat. A korlátozások hatálya alá eső személyek és szervezetek részt vettek az ázsiai ország nukleáris programjában; ballisztikus, illetve más tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében, valamint a kiszabott szankciók megkerülésében. Az Európai Unió átültette továbbá az összes vonatkozó ENSZ-határozatot, és ezeket kiegészítő, illetve autonóm korlátozó intézkedésekkel látta el. Az EU elkötelezett a Koreai-félsziget mihamarabbi nukleáris leszerelése és a tartós békét megvalósító békés, diplomáciai eszközök mellett.

Brexit

Az Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja megválasztotta a párt új elnökét és az Egyesült Királyság következő miniszterelnökét, Boris Johnsont. A választási verseny utolsó szakaszában jelentős szavazatelőnnyel, a várakozásoknak megfelelően Johnson megverte vetélytársát, Jeremy Hunt külügyminisztert. A választásért felelős bizottság bejelentése után július 24-én Theresa May hivatalosan is benyújtotta a lemondását a királynőnek. Johnson pedig nem sokkal későbbi hivatalos látogatásán már átvette II. Erzsébettől a megbízást a kormányalakításra.

Johnson július 25-én tartott parlamenti felszólalása után egyre valószínűbb a megállapodás nélküli kilépés. Hajlandó ugyan újratárgyalni a May-féle megállapodást az EU-val, de csak abban az esetben, ha abból kikerül az ír határral kapcsolatos tartalékterv. Ha az EU nem hajlandó tárgyalni, vagy az nem sikeres, akkor a hosszabbítás végén, október 31-én az Egyesült Királyság rendezetlen keretek között, megállapodás nélkül hagyja el az Uniót.

Az EU Bizottságának leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker a korábbi állásponttal összhangban azonban elutasította a tárgyalások újrakezdését. Ezzel újabb patthelyzet elé került a Brexit-folyamat és ennek következtében két éves mélypontra zuhant a font árfolyama.

Szomszédságpolitika

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 110 millió eurós kölcsönt nyújt Fehéroroszországnak az M7-es autópálya 91 km hosszú szakasza felújításához és fejlesztéséhez. A projekt a kiterjesztett transzeurópai közlekedési hálózat részeként valósul meg, magába foglalja a Belarusz és Litvánia közötti határátkelő infrastruktúra korszerűsítését is. A beruházás növeli a közúti szállítási kapacitást és biztonságosabb vezetési feltételeket teremt. Az M7 stratégiai közlekedési folyosó, amely a legrövidebb útvonalat képezi a Balti-tenger litvániai partjától Kaunason és Vilniuson keresztül Kijevbe és Minszkbe, végsősoron a Fekete-tengerig. 

Július 3-án, Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős EU-biztos találkozott a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével, Maia Sanduval. A biztos kifejezte a kormányváltás békés végbemenetele miatt érzett örömét, emellett kijelentette, hogy az EU kész az ország pénzügyi támogatásának fokozására.

Július 8-án az ukrán fővárosban, Kijevben kerül sor a 21. bilaterális EU–Ukrajna csúcstalálkozóra. Az esemény megkezdése előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke találkozott Ukrajna miniszterelnökével, Volodimir Hrojszman, a beszélgetés során az Európai Tanács elnöke újfent személyes támogatásáról biztosította az ukrán miniszterelnököt és az ukrán népet. Ismételten elítélték a Krím-félsziget orosz annektálását, valamint megerősítették az Ukrajna és az Európai Unió közötti gazdasági és politikai kapcsolatokat. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók továbbra is érvényben maradtak.

A csúcstalálkozón Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos aláírta az új kiegészítő támogatásról szóló megállapodást 10 millió euró értékben. A dokumentumot ukrán részről Stepan Kubiv, első miniszterelnök-helyettes, az ország gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztere írta alá. Az új források nagy részét a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok döntéshozatalba való bevonására használják majd fel. Az EU az év eleje óta fokozza jelenlétét az Azovi-tenger térségében, például aknamentesítési akciók és a helyi vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi segély formájában.

A rendezvényen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke találkozott, a megbeszélés után együttes nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megerősítette az Ukrajna és az Európai Unió közötti politikai társulást és gazdasági integrációt. A nyilatkozatban megemlékeztek, hogy öt év zuhant le az MH17-es járat. Mindkét fél kijelentette, hogy várakozással tekint a felelősök elleni eljárásra, valamint felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy vállalja felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt az elszámoltathatóság megteremtésére tett erőfeszítésekben.

Július 9-én az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Azerbajdzsán elnökével, Ilham Alijevvel. “Az EU és Azerbajdzsán minden évben közelebb kerülnek egymáshoz” – mondta Tusk. “A kapcsolatok erősödtek, és a mai látogatásom ennek egyértelmű jele.” Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban az EU és Azerbajdzsán partnerségi prioritásokat fogadott el, hozzátéve, hogy a közös légtérről szóló tárgyalások még nem zárultak le. Tusk elmondta, hogy az EU kész tovább mélyíteni az Azerbajdzsánnal folytatott együttműködést, hangsúlyozva, hogy az EU alapvető fontosságot tulajdonít a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának. A két elnök tárgyalt a megoldatlan hegyi-karabahi konfliktusról is. “Az EU továbbra is teljes mértékben támogatja a minszki csoport társelnökeinek erőfeszítéseit arra nézve, hogy a helsinki záróokmány alapelvein nyugvó tisztességes és tartós rendezésre összpontosítsanak” – tette hozzá Tusk.

Július 9-én egy EU küldöttség érkezett Jerevánba, hogy megvitassák az örmény felekkel az igazságügyi ágazat reformfolyamatát és ennek EU-s támogatását. A küldöttséget Vassilis Maragos, az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Tárgyalási Főigazgatóságának Örményországért felelős egységének vezetője koordinálta. A találkozó során az EU vállalta, hogy megosztja a korábbi országok hasonló reformjai során szerzett tapasztalatokat, valamint a bevált gyakorlatokat.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke július 10-én találkozott Nikol Pashinyan, örmény miniszterelnökkel. A találkozón megvitatták egy közös partnerségi megállapodás végrehajtását, amely támogatja Örményország modernizációját, és amelynek végrehajtásához az EU továbbra is technikai és pénzügyi támogatást nyújt. A megoldatlan hegyi-karabahi konfliktusról folytatott megbeszélésük kapcsán az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy „az EU-t ösztönözte az elmúlt év dinamikája és az emberek békére való felkészülése és a humanitárius kérdésekre összpontosító elkötelezettség.” Donald Tusk biztosította Nikol Pashinyan elnököt, hogy az EU továbbra is szorosan együtt fog működni Örményországgal, melyből minden örmény profitál majd.

Július 11-én az Európai Unió és az EU tagállamainak nagyköveteit fogadta Saad Hariri, libanoni miniszterelnök. A résztvevők a fennálló politikai és gazdasági helyzetről, illetve az EU és Libanon közötti kapcsolatról osztották meg nézeteiket. A találkozó keretében megerősítették a partnerséget az ország és az Unió között, valamint nyomatékosították a megbeszélt pénzügyi és strukturális reformok végrehajtásának szükségességét.

Jürgen Stock, az INTERPOL igazgatója is Libanonba látogatott hivatalos körútja első állomásaként, amelynek keretében Raya Haffar El Hassan belügyminiszterrel és Imad Osmannal, a Belső Biztonsági Erők vezetőjével találkozott. A beszélgetések témáját elsősorban nemzeti és regionális biztonsági problémák adták. Jürgen Stock ezt követően a jordán fővárosba, Ammanba utazott, ahol az ország belügyminiszterével, Salamah Al Sahaimmal vett részt egy találkozón. A beszélgetés fő témáját a regionális és globális fenyegetések, különösképpen a drogkereskedelem és terrorizmus adták. Az INTERPOL igazgatója továbbá elismerően nyilatkozott Jordániáról, hiszen az ország aktívan részt vesz a szervezet műveleteiben és kiképzéseiben, főként a terrorellenes műveletekben. A körút utolsó állomása Kairó volt, ahol Jürgen Stock egyiptomi tisztségviselőkkel és tisztekkel találkozott. Mindhárom közel-keleti ország részt vesz az Interpol Sharaka projektjében, amely az országok közötti információcserén alapul, hogy segítse a terroristahálózatok nyomon követését és felszámolását.

Július 11-én az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Grúzia elnökével, Salome Zurabisvilivel. A felek megvitatták az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat és azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Tusk megerősítette, hogy az EU és Grúzia közötti kereskedelem növekszik, és hozzátette, hogy többet kell tenni a mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet teljes potenciáljának feltárása érdekében. Emellett igazságtalannak és szükségtelennek nevezte az Oroszországi Föderáció azon döntését, amely betiltotta a Grúziába közlekedő repülőjáratokat. Donald Tusk hangsúlyozta, hogy az EU szolidáris Grúziával, valamint támogatja az ország függetlenségét és területi integritását.

A július 21-i ukrajnai parlamenti választások után az EU nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy “az új hatóságok felelőssége, hogy megfeleljenek az ukrán polgárok elvárásainak.” Emellett utalt az EBESZ/ODIHR (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) választási megfigyelő missziójának előzetes értékelésére, amely szerint az alapvető jogokat és szabadságokat általában tiszteletben tartották a parlamenti választások. A misszió mindazonáltal beszámolt a szavazatvásárlásokról, valamint az összefonódott üzleti és politikai érdekekről, amelyek a választások médiában való megjelenítését diktálják, valamint egyéb visszaélésekről, különösen a többségi választási rendszert követő megyékben. A nyilatkozat szerint az EU a demokratikus, stabil és virágzó Ukrajna mellett áll, és kész együttműködni az új ukrán parlamenttel és kormánnyal, amint az megalakul. Az Európai Unió továbbra is változatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását annak nemzetközileg elismert határain belül.

Körülbelül 300 darab kézi lőfegyvert, majdnem 1500 darab könnyű fegyvert, több mint 140 000 darab lőszert és több mint 200 kg robbanóanyagot foglaltak le a moldovai és az ukrán rendészeti szervek az ORION elnevezésű közös művelet során. A közös műveletet az Európai Unió moldovai és ukrán határsegély-missziója (EUBAM) koordinálta az Európai Unió bűnüldöző szervével (Europol) együttműködve.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy folytatja a Moldovai Köztársaság számára nyújtott költségvetési támogatás folyósítását azáltal, hogy július 23-án 14,5 millió eurót utalt át az EU és Moldova közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának támogatására, a szakoktatás és -képzés finanszírozására, valamint a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtására. Johannes Hahn biztos hozzátette, hogy az EU határozottan elkötelezett amellett, hogy támogassa és segítse a Moldovai Köztársaságot a folyamat megvalósításában. A folyósítások csaknem kétéves időszak után folytatódnak, amelynek során az ilyen kifizetéseket az ország jogállamiságának romlása miatt felfüggesztették.

Július 24-én a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah) vezetője, Günther Freisleben a palesztin miniszterelnökkel, Dr. Mohammed Shtayyeh-vel találkozott Ramallahban. Freisleben elmondta, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy a palesztin kapacitásokat tovább növeljék és erősítsék. A találkozót megelőzően, július 10-én az Európai Tanács meghosszabbította a misszió és a Palesztin Rendőrség Támogatására létrejött Koordinációs Iroda mandátumát 2020 júniusáig. Ezek finanszírozására az EU 12,43 millió eurót különített el.

Július 26-án az EU bejelentette, hogy széleskörű szakmai konzultációt indított a Keleti Partnerség jövőbeli stratégiai irányáról. Az EU véleménye szerint az együttműködés mind a Keleti Partnerség országainak, mind az EU tagállamainak kölcsönösen előnyösnek bizonyult. A „20 Deliverables for 2020” reformprogram sikeresen haladt előre az erősebb gazdaságok, a jó kormányzás, az erősebb kapcsolatrendszer és az erősebb társadalmak kialakítása felé az egész régióban. A kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából május 14-én magas szintű konferenciát tartottak, amelynek során az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker megbeszélést indított a Keleti Partnerség jövőjéről. Az érdekelt felek 2019. október 31-ig nyújthatják be véleményüket az EU weboldalán.

Július 30-án a fehéroroszországi viciebski Regionális Bíróság halálra ítélt egy férfit, miután kettős gyilkosság ügyében bűnösnek találták, jelentette be az EU szóvivője. A nyilatkozat kijelenti, hogy az, hogy Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol még érvényben van a halálbüntetés, az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatában rögzített élethez való jog megsértése. Az EU javasolja az érvényben lévő halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését, és a halálbüntetés moratóriumának bevezetését.