Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2019. augusztus

EU hírfigyelő – 2019. augusztus

Írta
94
0
Megosztás
Jair Bolsonaro és Emmanuel Macron, Forrás: New York Post

Regionális politika

Emmanuel Macron, francia elnök és Leo Varadkar, ír miniszterelnök bejelentették, hogy nem fogják megszavazni az EU-ban a MERCOSUR-ral létrejött szabadkereskedelmi egyezményt, amíg Brazília nem tesz lépéseket a lángoló amazóniai esőerdő megvédése érdekében. A francia elnöki hivatal munkatársa szerint Brazília elmúlt hetekben tanúsított tevékenységéből Macron elnök azt a következtetést tudta levonni, hogy Bolsonaro elnök a júniusi G20-csúcson nem az igazat mondta neki Brazília környezetvédelemhez való hozzáállásával kapcsolatban. Az elnöki hivatalnok hozzátette, az elmúlt hetek eseményeiből látszik, hogy a brazil kormány nem tartja tiszteletben a klímaváltozás megfékezését célzó követelményeket, és nem tesz konkrét lépéseket a biodiverzitás fenntartására. Macron és Bolsonaro elnökök személyeskedésbe torkolló vitába is bonyolódtak a G7-es csúcstalálkozót követően, ahol szintén napirendre tűzték az amazonasi esőerdő problémáját. 

A MERCOSUR (Dél-amerikai Közös Piac) 1991-ben jött létre, jelenleg 4 tagja van: Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay, székhelye Montevideóban található. 20 évnyi tárgyalássorozat után sikerült tető alá hozni az EU-val kötendő egyezményt, melynek megakadályozásához Franciaországnak és Írországnak további tagállamok nemleges szavazataira lesz szüksége az uniós szavazáskor, hogy blokkoló kisebbséget tudjanak biztosítani. Az ír kormányzat a környezetvédelmen túl tart az olcsó dél-amerikai marhahús beáramlásától is, mely veszélyeztetné az ír farmerek megélhetését.

Brexit

A brit kormányzó Konzervatív Párt parlamenti többsége tovább csökkent, miután a Brecon és Radnorshire körzetben tartott választáson elvesztettek egy mandátumot. A kormánykoalíció többsége a parlamentben így egy főre csökkent le (320–319). A mandátumot a Brexit-ellenes, ellenzéki Liberális Demokrata Párt jelöltje kapta meg. 

Az újonnan hivatalba lépett Boris Johnson kormányfő támogatottsága a parlamentben eddig sem volt kimagasló, köszönhetően annak, hogy a miniszterelnök támogatná a megállapodás nélküli kilépést is. A szintén augusztusi hónapban lezajlott G7-csúcson pedig Johnson biztosította Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy még ez év október 31-én mindenképp kilépnek az Unióból, a körülményektől függetlenül.  A megállapodás nélküli kilépést az alsóház korábban már elutasította, ugyanakkor Theresa May, korábbi kormányfő által az EU-val letárgyalt kilépési megállapodást korábban háromszor szintén leszavazták a képviselők, ami végül May bukását okozta. 

Donald Tusk és Boris Johnson, Forrás: metro.co.uk

A legtöbb ellenérzést az ír–északír határ kérdését megoldani kívánó tartalékmegállapodás (ún. “backstop”) keltette, amely a vámunióban tartaná a szigetországot addig, amíg nem sikerül a hosszú távú gazdasági kapcsolatokról megegyezni az Unióval. A “backstop” célja az, hogy ne kerüljön visszaállításra a fizikai határellenőrzés az ír–északír határon, ezzel biztosítva a békét és stabilitást az Ír-szigeten.

Augusztus közepén kiszivárgott az Operation Yellowhammernek nevezett dokumentum, amely leírja, hogy mire számít a brit kormány rendezetlen kilépés esetén. A The Sunday Times című konzervatív lap birtokába került kormányzati dokumentum alapján a brit lakosság és a vállalkozások nagyon kis mértékben vannak csak felkészülve egy rendezetlen kilépés következményeire. A kormány szerint az utas- és áruforgalomban jelentős fennakadásokat okozna a vámellenőrzés visszaállítása, ugyanis a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85%-a nem lenne felkészülve a francia vámellenőrzésre. Az ellenőrzések miatt komoly késések és torlódások alakulhatnak ki, amelyek veszélyeztetik az üzemanyag-, gyógyszer- és élelmiszer-ellátást. Továbbá az ír határon visszaállított fizikai határzár komoly tüntetéseket generálna, amelyek könnyen lezárhatják az utakat. A jelentés a rendészeti szervek jelentős megerősítését, illetve komoly financiális és fizikai tartalék felhalmozását javasolja a kritikus termékekből.

Boris Johnson szándéka ezért az, hogy az 585 oldalas megállapodásból csak az említett backstop kerüljön ki. A miniszterelnök elképzelései szerint a helyébe számos megállapodás lépne, amelyek lefedik az élet valamennyi területét, és az EU-sztenderdekhez közeli szabályozást tartanának meg Észak-Írországban. Mindehhez pedig egy hosszabb átmeneti időszakra is szükség lenne a kormányfő szerint. A stratégia lényege, hogy miközben elkerülik a fizikai határellenőrzés visszaállítását a határon, a brit külpolitika visszakapja a lehetőséget, hogy önálló kereskedelmi megállapodásokat kössön a világ többi országával, amit a vámunióban nem tehet meg. A hosszabb átmeneti időszak pedig azt is jelentené, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fizeti az uniós hozzájárulását és nem fog hiány keletkezni az EU 2014-2020-as költségvetésében. 

A brit kormányfő tervét a backstop újratárgyalására elutasította Michael Barnier, az Európai Unió brexitügyi főtárgyalója. Barnier szerint: ez a maximális rugalmasság, amit az EU ajánlhat egy olyan országnak, amely nem EU-tagállam.
Az ír külügyminiszter, Simon Coveney szintén kritizálta Boris Johnson döntését, véleménye szerint a tartalékmegoldás helyett semmilyen érdemi alternatívát nem terjesztett elő.

(…) nagyon egyértelmű és világos álláspontot vázolt fel, de ez egy teljesen ésszerűtlen álláspont, amelybe az Európai Unió nem mehet bele, és ezt ő is tudja.” – nyilatkozta Coveney. Boris Johnson az időkeret szűkössége és a tárgyalások nehézsége miatt utolsó pillanatos megállapodásra számít. 

A brit kormányfő stratégiájának másik fontos eleme, hogy további nyomást helyez a Parlamentre azáltal, hogy megkérte II. Erzsébet királynőt, hogy hosszabbítsa meg a parlament szokásos szeptember 13-tól október 8-ig tartó szünetét. Boris Johnson terve értelmében a parlamenti ülésszak szeptember 9-től szünetelne egészen a királynő október 14-i beszédéig.

 

A sötétkék színnel jelzett napokon ülésezik a parlament, Forrás: BBC

Az alábbi ábrán látható, hogy ez a manőver rendkívül kevés időt hagy a parlamentnek arra, hogy beavatkozzon a Brexit folyamatába, ugyanis a képviselők csak szeptember 3-án ülnek össze az ülésszak nyári szünetéről, és így néhány napjuk marad bármilyen döntést hozni a parlament felfüggesztése előtt. A kormányfő szándéka ezzel az, hogy megakadályozza a parlamentet abban, hogy befolyásolja, és adott esetben megállítsa a Brexit-folyamatot. 

A parlament felfüggesztése komoly ellenállást váltott ki az ellenzéki képviselőkből, akik egyenesen egy „alkotmányos merényletnek” bélyegezték azt és félnek, hogy Johnson ezen lépése a megállapodás nélküli kilépés felé sodorja az országot. Több képviselő bírósághoz fordult a felfüggesztés megakadályozása érdekében, azonban az eszköz eredménye kérdéses, ugyanis a királynő döntését nem bírálhatja felül egyetlen bíróság sem. A kormányfő kezdeményezését elítélő petíció is indult a parlament oldalán, amelyet augusztus 31-ig több mint 1,65 millióan írták alá. 

Szankciós politika

Az Európai Unió és tagállamai egyhangúan támogatják az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének azon javaslatát, amely fegyverszünetet javasolna a líbiai harcoló felek számára az Aid-el-Adha alkalmából. Az EU felszólított minden érintett felet, hogy tartózkodjanak a sűrűn lakott területek elleni katonai támadástól, mert azok háborús bűncselekménynek minősülnek, és a nemzetközi humanitárius jogot megszegő személyeket minél előbb bíróság elé kell állítani. További rendelkezések alapján be kell szüntetni kórházak és mentőautók elleni támadásokat, valamint biztosítani kell a humanitárius és az egészségügyi tevékenységet végző személyzet biztonságát, illetve óvniuk kell a nemzeti infrastruktúrát. Az Európai Unió tagállamai felszólítják az ENSZ-tagállamokat – az ENSZ BT 2441. számú határozatával összhangban – a fegyverembargó betartására. A folyamatos harcok és terrorcselekmények az egész régióra ártó hatást gyakorolnak, tovább növelve a dezinformáció és álhírek terjedését. Az Unió felszólítja a feleket, hogy nyilvánosan határolódjanak el a harcokban résztvevő bűnözőktől, terroristáktól, beleértve az ENSZ jegyzékében szereplő személyeket is.

Szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság közleményt adott ki, melyben csatlakozik a Nemzetközi Ifjúsági Nap ünnepléséhez. A közleményt aláírta Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, a készségekért és a munkaerő-mobilitásért felelős biztos, Marianne Thyssen, Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos, valamint a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos, Mariya Gabriel. A közleményben kiemelik az EU elköteletelezettségét az ENSZ 2030-ig tartó menetrendjének megvalósítására, beleértve az abban szereplő 17 fenntartható fejlődési célt. 

Augusztus 16-án az EU tanácsadó missziójának (EUAM) vezetője, Antti Hartikainen megbeszélést folytatott az Ukrajna Állami Vámszolgálatának (SCS) vezetõjével, Maksym Nefyodovval. Antti Hartikainen átadta az emberi erőforrás menedzsment (HRM) stratégiát, melynek a kidolgozásában az EUAM segített, és reméli, hogy ez központi szerepet játszik mindkét fél közös tevékenységeiben az elkövetkező hónapokban.

Az Európai Unió grúziai küldöttsége és az EU grúziai missziójának vezetője augusztus 7-én nyilatkozatot adott ki az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus 11 éves évfordulója alkalmából. A nyilatkozat szerint az elmúlt 11 évben Oroszország nemcsak fenntartotta, hanem növelte a katonai jelenlétét Abháziában és Dél-Oszétiában, ezzel megsértve a nemzetközi jogot és a 2008. augusztus 12-i megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait. A konfliktus által sújtott lakosság alapvető emberi jogait továbbra is megsértik; többek között a mozgás szabadságát a határátkelőhelyek ideiglenes bezárásával, jogtalan fogva tartással és a menekültek biztonságos visszatéréshez való jogának korlátozásával. Az nyilatkozat zárásként kijelenti, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Az EU küldöttsége augusztus 21-én nyilatkozatban ítélte el a dél-oszétiai hatóságok azon akcióját, hogy Gugutiantkari falu közelében telepített kerítésekkel akadályozzák a mozgás szabadságát, és megfosztják a helyi embereket a gyümölcsöshöz és a vízkészlethez való hozzáféréstől. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai  főképviselője, Federica Mogherini találkozott Grúzia külügyminiszterével, David Zalkalianival, akivel megvitatták a Gugutiantkari falu környékén zajló „határon átnyúló tevékenységeket”. A főképviselő asszony hangsúlyozta, hogy tevékenységeket azonnal le kell állítani, és minden szereplőnek ki kell használnia a meglévő kommunikációs eszközöket. Az Európai Unió különleges képviselő és egy megfigyelő misszió révén biztosítja folyamatos részvételét a grúziai konfliktus rendezésében, emellet pedig társelnöke a genfi tárgyalásoknak.