Főoldal Általános EU Hírfigyelő – 2017. szeptember

EU Hírfigyelő – 2017. szeptember

382
0
Megosztás
A kép forrása: honvedelem.hu (Szabó Lajos zászlós)

Katonai

Hivatalos Látogatás Magyarországra
2017. szeptember 27. és 29. között Magyarországra látogatott Mikhail Kostarakos tábornok, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke. Kostarakos tábornok urat Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke hívta meg. A találkozás célja az európai biztonság céljainak és akcióterveinek megbeszélése volt, így az EU Katonai Bizottságának elnöke betekintést nyerhetett a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetébe, regionális együttműködéseibe, missziós szerepvállalásaiba, új tartalékos rendszerébe, mindezek mellett pedig a térség biztonságát szolgáló magyar elképzelésekbe. Kostarakos tábornok úr az értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy a vezérezredes úrral folytatott tárgyalás sikeres volt. A tábornok úr a látogatása során előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Európai Unió önvédelmi stratégiájáról, amely előadáson a Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát.

Új vezető az EUCAP Száhel Mali misszió élén
Philippe Riót, a francia csendőrség magasrangú tisztjét nevezte ki az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága az EU afrikai, Száhel-övezeteben állomásozó Mali missziójának élére. Megbízatása 2017. október 1-én kezdődik. A Száhel Mali misszió egyike azon katonai misszióknak, amelyeket az Európai Unió a Száhel-övezet biztonságának és fejlesztésének érdekében indított. A Száhel Mali misszió célja, hogy mali államban érvényre juttassa az alkotmányosságot és demokratikus rendet, illetve kialakítsa a tartós béke feltételeit. A régióban párhuzamosan még két katonai misszió működik: az EUTM Mali a helybeli fegyveres erők elszámoltathatóvá tételét, az EUCAP Száhel Niger pedig a nigeri szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcot segíti.

Új vezető az EUPOL COPPS misszió élén
Az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága Kauko Altomaat, a finn belügyminisztérium magasrangú tisztjét nevezte ki az EU palesztin területeken folytatott rendőri missziójának élére. Az EUPOL COPPS célja az izraeli-palesztin konfliktus kétoldalú rendezése, valamint a palesztin államépítés. A misszió 2006 januárja óta dolgozik azon, hogy kialakítsa a jövőbeli palesztin állam intézményeit, büntető igazságszolgáltatását és a jogállamiságot. Kauko Altomaa megbízatása 2017. október 1-én kezdődik és 2018. június 30-ig tart.

Kiber- és hibridtámadást elhárító hadművelet próbája
Az Európai Unió 2017. szeptember 28-án indította el gyakorlatát (PACE17) annak a rendszernek, amelynek feladata egy esetleges kiber- vagy hibridtámadás elhárítása. A cél, hogy értékeljék a meglévő rendszer üzemkészségét, valamint egy utólagos elemzőprogram segítségével kiszűrjék azokat a pontokat, amik még fejlesztésre szorulnak. A PACE17 nevű gyakorlat négy kulcsfontosságú területet mérettet meg: helyzeti éberség, támadást elhárító eszközök EU szintű hatékonysága, reakcióidő, gyors és irányított kommunikációs képesség. A gyakorlat október 4-ig tart, utána október 4. és 11. között a NATO futtattja le ugyanezt a próbaelhárítást CMX17 néven. A két gyakorlat az EU és NATO együttműködését is hivatott fejleszteni ilyen típusú támadás esetén.

Szankciók

Szankciók alkalmazása Maliban
A Tanács jogi aktussal ültette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2374 (2017) számú határozatát, amely lehetővé teszi a szankciót azon szereplőkkel szemben, akik tevékenyen akadályozzák a Maliban, 2015-ben aláírt békéről és megbékélésről szóló egyezményt. Ilyen cselekménynek számít a békéről szóló egyezményt támadó csapásban való részvétel, védelmi és/vagy nemzetközi erőkkel való szembeszállás, a Maliba küldött humanitárius segélyek célba érésének akadályozása, az emberi jogok megsértése és a gyermekekből álló fegyveres csoportok vagy fegyveres erők bevetése és toborzása. Az érintett személyeket vagy szervezeteket jegyzékbe veszik.

Szankciók Líbiában
A Tanács hat hónappal hosszabbította meg Líbiában kivetett szankcióit, különös tekintettel három személyre, akiket a béke akadályoztatásával vádolnak: Agila Saleh a Képviselőház Helyettes Tanácsának elnöke; Khalifa Ghweil, a nemzetközileg nem elismert Nemzeti Tanács miniszterelnöke és védelmi minisztere; és Nuri Abu Sahmain, a nemzetközileg nem elismert Nemzeti Tanács elnöke. A Tanács a szankciókat Fayez Sarraj kormányának támogatására léptette életbe, mint az egyetlen legitim kormány elismeréseként. Az EU az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra szólította fel a térségben tartózkodó katonai erőket, mert nézőpontja szerint csak békés úton lehet rendezni a konfliktust az Észak-afrikai országban.

Szankciók Ukrajnában
A Tanács 2017. szeptember 14-én hat hónappal meghosszabbította az Ukrajnában kivetett szankciókat 2018. március 15-ig. A listán jelenleg 149 személy és 38 szervezet szerepel. Ezzel párhuzamosan egyéb kiegészítő intézkedések is megjelentek: 2018. január 31-ig van érvényben az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő szankciók, illetve 2018. június 23-án érnek véget a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt életbe lépő korlátozó intézkedések.

Szankciók a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban
A Tanács jogi aktussal beépítette szankcióiba az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2371 (2017) számú határozatát, mely ágazati szankciókat szabályoz a Koreai Nép Demokratikus Köztársasággal szemben. A bevezetett intézkedések főleg az ország fő exportágazataiban rendelnek el teljes tilalmat a szén, vas, vasérc, tengeri élelmiszerek, ólom és ólomérc exportjára. Emellett az uniós országok területén észak-koreai állampolgár nem vállalhat munkát és tiltják az új közös vállalkozások és szövetkezeti egységek létrehozását, vagy már meglévő vállalkozás új beruházással történő kibővítését. Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanács minden olyan rendelkezését, amelyet a Koreai nép Demokratikus Köztársaság nukleáris, atomfegyverekhez, ballisztikus rakéták és más tömegpusztító fegyverek programjaira válaszul fogadott el. A szankciólistán, melyen azok neve szerepel akik sértik és felháborító módon semmibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezéseit, jelenleg 63 személy és 53 szervezet szerepel.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke 2017. szeptember 3-án úgy nyilatkozott, hogy a Koreai Nép Demokratikus Köztársaság által végrehajtott nukleáris teszt sérti a nemzetközi jog által lefektetett alapelveket, és megismételte az ENSZ Biztonsági Tanácsának követeléseit, miszerint a fegyvert le kell szerelni. Emellett felszólította az országot, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat rakéta programjáról az Európai Unióval, és az ENSZ Biztonsági Tanácshoz fordult a szankciók megerősítéséért.