Főoldal Általános EU Hírfigyelő – 2017. október

EU Hírfigyelő – 2017. október

232
0
Megosztás
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (forrás:ndi Tawatao/EPA)

Külpolitika

Új polgári misszió indul Irakban

A Tanács 2017. október 16-án úgy döntött, hogy új polgári közös biztonság- és védelempolitikai missziót indít Irakban. A misszió célja, hogy segítse az iraki nemzeti biztonsági stratégia végrehajtását. Ezt Markus Ritter (Németország) fogja vezetni egy szakértői csoport irányításával. Az iraki nemzeti biztonsági stratégia célja a jogállamiságot és az emberi normákat tiszteletben tartva a biztonság és a béke megszilárdítása; új állami intézmények létrehozása és a megnevezett nemzetbiztonsági fenyegetések kezelése, mint a terrorizmus, a korrupció, a politikai instabilitás és az etnikai-vallási polarizálódás. A misszió partnerei lesznek az EU iraki képviselete, az ENSZ, a NATO és az ISIS elleni nemzetközi koalíció. A missziót várhatóan 2017 végéig telepítik Bagdadba.

Az EU Bosznia-Hercegovináról nyilatkozott

A Tanács nyilatkozatában megerősítette, hogy támogatja az önálló, egységes és szuverén Bosznia-Hercegovina uniós perspektíváját. Nyilatkozta továbbá, hogy az EUFOR Althea hadművelete – amely elsősorban a kapacitásépítésre és képzésre irányul, de képes hozzájárulni a hatóságok katonai elrettentéséhez is – folytatódik a balkáni országban.

Az EU Afganisztánról nyilatkozott

A Tanács Afganisztánnal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Unió és tagállamai segítik a béke, a stabilitás és a jólét előmozdítását az országban, valamint kiállnak a közép-ázsiai ország fenntartható fejlődése mellett. A vonatkozó stratégia négy kiemelt területe a béke, a stabilitás és a regionális biztonság támogatása; a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése; a jó kormányzás, a nők társadalmi szerepvállalásának ösztönzése és a gazdasági és humán fejlődés elősegítése és a migráció kihívásainak kezelése.

Az EU az iráni nukleáris megállapodásról

Az iráni kérdés kiélezte az ellentéteket az Egyesült Államok és annak európai szövetségesei között. Donald Trump október 13-án tartott beszédében kifejtette az Egyesült Államok új, Iránnal kapcsolatos stratégiáját. Az elnök ebben keményebb fellépést sürgetett Teheránnal szemben, többek között új gazdasági szankciók életbeléptetését javasolta. Bár a 2015-ben megkötött megállapodás egyelőre a Kongresszus elé került, a beszédben elhangzottak komoly visszhangra találtak Brüsszelben.

Az elnök nyilatkozatára azonnal reagált Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ebben a főképviselő kifejtette, hogy az Egyesült Államok elnökének nincs joga arra, hogy egyoldalúan megszüntesse az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott megállapodást. Október 16-án az Unió külügyminisztereinek luxembourgi találkozóján a tagállamok külügyminiszterei megerősítették elkötelezettségüket a megállapodás mellett.

A megállapodást közös nyilatkozatban védte meg Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Theresa May brit miniszterelnök. Az iráni külügyminiszter, Mohammad Javad Zarif az “Európaiak tesztelésnek” nevezte a magállapodással kapcsolatban a Brüsszel és Washington között kialakult feszültséget. A külügyminiszter hozzátette, hogy Irán továbbra is kiáll a megállapodás mellett, amennyiben az európaiak is hasonlóan cselekednek.

Az Európai Tanács ülése

Az Európai Tanács a migrációról, a digitális Európáról, a biztonságról és védelemről és a külkapcsolatokról

Az Európai Tanács 2017. október 19-i ülésén különböző témákban fogadott el következtetéseket.

A migrációval kapcsolatban szóba került a külső határvédelem fontossága, az éberség a migrációs útvonalak mentén, az EU-tagállamok pragmatikus és rugalmas együttműködése, az illegális migrációra ösztönző tényezők csökkentése, illetve a szoros együttműködés a nemzetközi partnerekkel.

A Digitális Európa szeptember 29-én, a tallini digitális csúcstalálkozón nyert újabb megerősítést. A digitalizációban rejlő lehetőségeket a Tanács kész megragadni, így meghozni az ehhez szükséges intézkedéseket. A Tanács célja a jövőorientált szabályozási keret és az elsőosztályú infrastruktúra- és kommunikációs hálózat létrehozása; az online bűnözéssel szembeni fellépés fokozása; illetve a digitális kornak megfelelő munkaerőpiac, oktatási/képzési és adózási rendszer kialakítása.

Biztonság és védelem témájában a PESCO 2017 vége előtti elindításáról esett szó, valamint az országok képességfejlesztéséről. Külkapcsolatok szintjén az ENSZ BT rendeleteinek Uniós jogba való átültetése és az iráni nukleáris megállapodás melletti elkötelezettségéről tett nyilatkozatot a Tanács.