Főoldal Általános BSZK a Kutatók Éjszakáján

BSZK a Kutatók Éjszakáján

330
0
Megosztás

2017. szeptember 29-én került megrendezésre a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat, ahol a Biztonságpolitikai Szakkollégium 7 előadóval képviseltette magát.

Könczöl Zsófia az afrikai gyermekkatonaság problémáját mutatta be a hallgatóság számára. Előadását a fogalom definiálási és jogi értelmezési nehézségei bemutatásával kezdte, például, hogy miért okoz problémát a gyermek fogalmát egységesen használni Afrikában és a Nyugati világban egyaránt, illetve, hogy mondjuk a hadijog szempontjából mennyire meríti ki ez az eset a katona definícióját. A következő részben részletesen ismertette, a gyermekkatonaság létezésének és alkalmazásának fizikai, pszichológiai, gazdasági és társadalmi okait. Ezt követően a résztvevők megismerhették a folyamatot, hogy hogyan válik egy gyermekből az elrablásától fogva gyakorlatilag gondolkodás nélkül gyilkoló katona. A folyamat részeként, mondhatni lehetséges pozitív végkimenetelként az úgynevezett DDR-programokról volt szó, amelyek a gyermekkatonák leszerelését és rehabilitálását célozzák. Zsófi az előadását egy ugandai esettanulmánnyal zárta, amelyben az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű szervezet és annak vezetője Joseph Kony „munkásságát” mutatta be, kifejezetten arra vonatkozóan, hogy mindmáig hogyan és milyen feladatokra alkalmazzák a gyermekeket katonai célokra.

Lendvai Tünde a közel-keleti energiabiztonságról tartott előadásában beszélt a geopolitika és az energiabiztonság folyamatos változásairól, a Közel-Keleten megjelenő hatalmi érdekekről, például a kaszpi-tengeri versengés Azerbajdzsán és Türkmenisztán készleteiért, a Katar és az Öböl-államok körül kialakult diplomáciai, gazdasági és geopolitikai krízisről illetve a Szíriai polgárháború energiabiztonsági és geopolitikai aspektusairól.

Szarka Eszter Luca Dél-Amerika regionális biztonságáról tartott előadásában annak a gondolatnak a vonalán indult el, hogy a térség alapvető célja az Amerikai Egyesült Államoktól való függetlenedés. A rövid történelmi felvezetést követően – ami a régió gyarmatosítás miatti viharos lelkületét és szabadságért való harcát magyarázza -, a jelenleg párhuzamosan jelenlévő 10 szervezetet mutatta be, amelyek sora 1969 óta folyamatosan csak nő. Ezek a szervezetek különböző dimenziókban – gazdasági, politikai, védelempolitikai – jöttek létre, de egyértelmű célja mindegyiknek a térség integrációjának elmélyítése és felgyorsítása. Az évtizedes kísérletezés és próbálkozás után 2008-ban létrejött a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR), amely az eddigi leghatékonyabb társulásnak bizonyult, hiszen meglepő hatékonysággal adaptál és alkalmaz különböző politikákat, melyek végrehajtásában nem szerepel egy külső nagyhatalom, mint felügyelő. „Állíthatjuk, hogy idővel az UNASUR át fogja venni a Dél-Amerikai régióban azt a szerepet, amit Európában az Európai Unió tölt be, és meg fog tudni valósítani egy több szinten működő integrációt. „

A NATO bővítési irányairól Petróczki Márk, a szakkollégium diákbizottságának szakmai alelnöke tartott előadást. A hidegháborút a nyugati demokráciák nyerték meg – a Szovjetunió és szövetségi rendszere összeomlott. Ezután azonban felmerült, hogy a NATO-nak, ami a hidegháború alatt éppen a Nyugatot védte, van-e szerepe ebben az új világrendben? A válasz hamar jött, 1990-ben Németország a NATO-n belül egyesült. Az új béke viszont nem tűnt stabilnak a szovjet puccs és Jugoszlávia véres felbomlása miatt – a volt szocialista államok pedig elkezdtek a NATO felé közeledni. Az előadás során főként az hangzott el, hogy ezek az államok milyen módon küzdöttek és küzdenek azért, hogy az Észak-Atlanti Szövetség tagjává váljanak, illetve, hogy a NATO és Oroszország erre hogyan reagált.

Halasi Gábor „Kalózkodás és al-Shabaab: Szomália, a kelet-afrikai térség biztonsági kihívása” címmel tartotta meg előadását, a kelet-afrikai térség talán legfontosabb biztonsági kihívását jelentő Szomáliát mutatta be. Előadása során körbejárta az országot érintő kihívások közül például a klánok közötti harcokat, a radikális al-Shaabab felemelkedését, valamint az előadás során kitért az Európai Unió által működtetett Atlanta Misszió felállítására. „Az al-Shabaab mind a mai napig jelen van az országban és birtokolja Szomália középső területeinek egy jelentős részét. A szervezet fennmaradása Szomálián túl folyamatos biztonsági kihívást jelent a szomszédos Kenyának és Etiópiának.”

„Pakisztán – bukott állam vagy Ázsia új „kistigrise”?” címmel Ilosvai Dániel, a szakkollégium diákbizottságának ügyvezető alelnöke tartott előadást, ahol azt a kérdéskört járta körül, hogy miért kerül Pakisztán mindig előkelő helyre a terrorizmust támogató országok között, és sikeres-e a civil vezetés törekvése az ország felvirágoztatására? Az előadás két szempontból közelítette meg a dél-ázsiai ország működését: társadalmi és gazdasági mutatók szerint. Konklúziója, hogy ugyan az utóbbi évtizedben mutatkoztak jelei a fellendülésnek, az ország évtizedes problémáit nem sikerült megoldani, se enyhíteni.

Végül Kovács Georgina, a szakkollégium diákbizottságának elnöke „Winning hearts and minds” – a CIMIC és PSYOPS lehetséges szerepe a felkelés elleni műveletekben” címmel tartotta meg előadását. Bemutatásra kerültek a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveletek (PSYOPS) képességek, valamint a civil környezet, mint a katonai műveletekre hatást gyakorló közeg. Ezután a felkelés elleni műveletek alapjaival ismerkedhettek meg a résztvevők, amelynek alapja az FM 3-24 doktrína volt. Az előadó kifejtette, hogyan lehet ezeket az úgy nevezett „soft képességeket”, a felkelés elleni műveletek indirekt megközelítésében alkalmazni annak érdekében, hogy például a helyi lakosság körében teljes körű támogatottságot érjünk el. Az előadó azt is kihangsúlyozta, hogy a békét csak az fogja tudni elérni, aki nem csak a katonai győzelmet, hanem a győzelem utáni békét is garantálni tudja a lakosságnak.