Főoldal Általános Az orosz haderőfejlesztési programok

Az orosz haderőfejlesztési programok

Írta
1060
0
Megosztás
Forrás: népszava.hu

Az elmúlt években a hibrid- és kiberhadviselés megjelenésével a klasszikus értelemben vett hadviselés gyökeres változásokon esett át, fajtái, eljárásmódjai és az alkalmazott eszközök köre is jelentős mértékben átalakult, bővült. Mind a nagyhatalmaknak, mind a kisebb államoknak alkalmazkodniuk kell nemcsak az újonnan kialakult biztonsági környezethez és kihívásokhoz, hanem egymás fegyveres erőihez, képességeihez is.

Ennek jegyében a közelmúltban Oroszország nagy méreteket öltő, az összes haderőnemre kiterjedő haderőfejlesztésbe kezdett. A folyamat hivatalosan 2018 januárjában kezdődött, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy elfogadták a 2018 és 2027 közötti időszakra szóló állami fegyverkezési programot, melyre Moszkva megközelítőleg kezdő keretnek 20 ezer milliárd rubelt (355 milliárd dollárt) szán.

A program hangsúlyos elemei

A tervek szerint egy átfogó fejlesztés megy végbe; ennek során a katonai képességek növelése céljából különösen nagy hangsúlyt fektetnek a humán erőforrás munkáját segítő és a haditechnikai eszközök fejlesztésére és innovációjára. Ez magában foglalja nemcsak új eszközök létrehozását, és az új harctéri kihívásoknak megfelelő anyagok, azokból fegyverek és harci ruházat kifejlesztését, hanem egyúttal a régóta működő vagy éppen szünetelő, el nem indított fejlesztési tervek rehabilitációját és megvalósítását.

A tervek között szerepel a pilóta nélküli csapásmérő rendszerek létrehozása, az új felderítési, kommunikációs és elektronikus hadviselési eszközök fejlesztése, a katonák korszerű, egyéni felszerelésének kialakítása, a nukleáris fegyverek fejlesztése és a rakétarendszerek fejlesztése (Szarmat hadászati rakétarendszer, Sz–500-as légvédelmi rakétarendszer, Cirkon szuperszonikus rakéta hadrendbe állítása előtérbe kerül).

1. A Ratnyik program

A Ratnyik (harcos) programot Oroszország állítólag 2011-ben indította. Célja az orosz fegyveres erők harci gyalogos csapatai felszerelésének modernizálása (kézifegyverek, testpáncél, taktikai mellény, sisak, kommunikációs képesség), javítása, mely során közel hatvan felszerelési elem lecserélését, illetve újak bevezetését tervezik, előreláthatólag 2020-ra.

A Ratnik testpáncél például egy olyan innováció, mely a katona testének közel 90%-át fedi, speciális szövetből készül, így megakadályozza, hogy viselőjét infravörös eszközökkel észlelhessék.

Mindemellett számos kommunikációjavító eszközt is kap a hadsereg (hang- és videokommunikáció, GPS, Glonass és személyazonosító rendszerek), amik biztosítják a katonák és feletteseik között a gyors, jelen idejű információcserét. A parancsnok egy tabletszerű rendszer segítségével láthatja katonájának helyzetét a térképen, adhat ki parancsokat vagy kommunikálhat velük valós időben, fotókat és videókat küldhet/kaphat.

2. Rosztek exoszkeleton

Az orosz Rosztek dolgozik egy csúcstechnológiákat ötvöző, komplex harcruhán, az exoszkeletonon, ami képes lesz a ruhát viselő katonák erejét és állóképességét is növelni, valamint nemcsak kinetikus lövedékek, hanem radioaktív sugárzás és elektromos impulzusok ellen is védelmet nyújtani.

A szénszálas ruha megkönnyíti a katona mozgását, továbbá segíti az izom- és csontrendszer tehermentesítését  50 kg-os terhelésig. Mindemellett felszerelik majd egy beépített, digitális “szemüveggel” is, amely többek közt segíteni fog a katonának az ellenség célzásában és a helyzetelemzésben is.

A ruha tulajdonképpen egy “karos-csuklós” mechanikus eszköz, amely úgy működik, mint az emberi izületek, tulajdonképpen “lemásolja” azokat. Azonban nem rendelkezik tápegységekkel, szervókkal vagy elektronikával. Az ehhez kapcsolódó egyéb felszerelések működéséhez szükség van az elektromos energiára.

A jelentések szerint már most folyamatban van a kapacitás növelése, a méret és az energiafogyasztás csökkentése. Az első működő prototípus állítólag 2020 körül készül majd el, bár egy látványos kiállítási darab már készült belőle.

Forrás: magyartudat.com

3. Az AK-12-es

Az oroszok második fontos döntése az AK-74-es gépkarabély (és származékainak) felváltása AK-12-es fegyverekkel, továbbá várhatóna ez a modell lesz a Ratnyik program fejlesztései mellett az orosz katonák alapfegyvere.

A döntés alapja a jó ár-érték arány volt, továbbá az orosz hadügyi közbeszerzési gyakorlat tradicionális konzervativizmusa. Példa erre, hogy az AK-47 majdnem 70 évvel ezelőtti rendszeresítése óta hiába merült fel sokszor másik fegyverre való váltás, mindig az aktuális AK-verzió mellett döntöttek.

Az új AK-12-es állítólag pontosabb, megbízhatóbb, olcsóbb és az orosz hadsereg igényeinek jobban megfelel, mint a jelenleg használtban lévő verzió. Emellett az AK-15-össel felváltják, 2020-ra várhatóan, az AK-103-ast, és a típusnak egy támogató géppuska változata, az RPK-16 is készül majd a 2020-as évek közepe táján.

4. Jaszen-osztály

Az orosz haditengerészet 2017-ben mutatta be legújabb fejlesztését, mellyel az amerikai haditengerészet fölé kívánják sorolni magukat a Jaszen-osztállyal, azaz a  nukleáris tengeralattjáróikkal.

Az úszó fegyverrendszer 8 torpedósilóval és cirkálórakétákkal van felszerelve. Elsődleges célja más tengeralattjárók, hajók és földi célpontok megsemmisítése. A tengeralattjáró állítólag egy nagyon modern számítógéprendszert is tartalmaz, pontos paraméterei viszont ismeretlenek. Ennek bizonyítéka, hogy mindössze 90 ember szükséges a Jaszen-osztály üzemeltetéséhez, miközben a legújabb amerikai támadó tengeralattjáró legénysége 134 fő.

Egy Jaszen-osztály előállítási költségét 1-2 milliárd dollár közé becslik, Oroszország összesen hét darabot tervez építeni belőlük 2022-ig.

5. Szu-57

Az Szu-57-es a haderőfejlesztési program egyik olyan eleme, mely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a vadászgép nem került sorozatgyártásra.

Az orosz légierő ettől a géptől remélte, hogy csatlakozhat az ötödik generációs, már lopakodó képességű vadászgépekkel felszerelt légierők táborához, de most, a sorozatgyártás elmaradásával már garantáltan lemaradnak két legnagyobb riválisuktól, az amerikai és a kínai légierőtől. Hiszen az amerikaiaknál már rendszeresítették az F-35-ösöket, amikből egyre több áll szolgálatba az európai NATO-tagállamok légierőiben is. A kínaiak pedig megkezdték saját lopakodó vadászuk, a J-20 rendszerbe állítását.

A problémát valószínűleg az orosz gazdaság túlterheltsége okozta, így a vadászgép ár-érték arányban nem hordozott elegendő potenciált a továbbfejlesztéshez és gyártáshoz.

6. Mi-28NM “Éji vadász” – “egy majdnem tökéletes harcjármű”

A Mil Mi-28-as harci helikopter fejlesztése a ’80-as évek óta zajlik, az orosz hadseregben azonban csak 2006-ban rendszeresítették. Legújabb változata, a Mi-28NM “Éji vadász”  2018. végén teljesítette első repülését.

A Mi-28NM-et 360 fokos radarral, a piacon elérhető legmodernebb fegyvervezérlő rendszerrel és precíziós rakétákkal szerelték fel, elődjeivel ellentétben a lövész is tudja irányítani a gépet, ha erre szükség lenne. A gépek össze lesznek kapcsolva egy belső információs rendszerrel is, amellyel a pilóták egymással, illetve az őket kísérő drónokkal is kommunikálni tudnak majd.

Alexander Mikhejev, a Russian Helicopters vezérigazgatója  “egy majdnem tökéletes harcjárműnek” nevezte az Éji vadászt. Az új típus kiválóságát alátámasztandó egyes nyugati hírportálok úgy írnak a helikopterről, hogy az messze felülmúlja a NATO legújabb, 2013 óta hadrendben álló AH-64E Apache helikoptereit is.

Forrás: sputniknews.com

7. Kraszuha elektronikus harcrendszer

A Kraszuha lényegében egy teherautón hordozható mobil elektronikus harcrendszer (EW), 2015 óta használja az orosz hadsereg, ennek továbbfejlesztése az eddigieknél is modernebb elektronikai, rádiónavigációs- és lokációs rendszerrel, valamint informatikai eszközökkel lett felszerelve. A legutóbbi módosítások egy újabb elektronikus hadviselésrendszer felépítését és katonai osztályba történő átadását feltételezik orosz oldalról.

A zavarórendszer elképesztően sok dologra használható: képes potenciális fegyveres erők felderítésére, légtérellenőrző repülőgépeket (AWACS), illetve radarvezérelt rakétákat is megbénítani, sőt, még hamis adatokat is képesek “feltölteni” az ellenséges elektronikus rendszerekbe. Ez lényegében azt jelenti, hogy akár egy új célpontot is be tudnak táplálni egy ellenséges ballisztikus rakétába. Illetve, állítólag Kraszuhák rejtegetik az orosz interkontinentális rakéták egy részét is a radarjelek elrejtésével, meghamisításával.

8. RS-28 Szarmat ballisztikus rakéta

Az RS-28 Szarmat a legújabb fejlesztés alatt álló orosz föld alatti silóba telepített, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta. Fejlesztését 2009-ben kezdte a Makejev Állami Rakétaközpont, célja pedig az 1970-es években rendszeresített R–36-os ballisztikus rakéták felváltása.

A kb. 200 tonna  starttömegű rakéta jelentős, kb. 10 tonnás harci részt szállíthat. A rendszer a célra irányítható termonukleáris robbanófejekkel, és rakétavédelmi rendszereket elhárító védelmi rendszerrel van felszerelve. Különlegessége, hogy a  levegőben hiperszonikus sebességet is el tud majd érni a fegyverrendszer, és még akkor is működőképes tud maradni, ha több, közvetlen atombomba-találat éri a földön.

Első sikeres indítása 2017 decemberében történt föld alatti silóból a Pleszeck űrrepülőtérről. A rakétáról a közvélemény előtt hivatalosan először Vlagyimir Putyin beszélt 2018. március 1-jén a Szövetségi Gyűlésben tartott beszéde során. Rendszeresítése 2020 előtt nem várható, de utána valószínűleg 2021-re felváltja az orosz földről indított nukleáris rakéták jelentős részét.

9. Robottankok

Oroszország jelenleg több párhuzamos szálon is futtat robotprogramokat és azok fejlesztését. Úgy tudni, két ilyen kísérlet van folyamatban, egyet az Impus-2 Tech Center és egyet a Kalasnyikov Konszern is folytat.

Ezek a harcrobotok többnyire önállóan működő, de kézileg is irányítható, kisebb-nagyobb harckocsik lesznek. Az Impuls-2 egy BMP-3-as alvázra épített felderítőtankon (Vihr) és egy gyalogsági harcjárművön (Uran-9) dolgozik, miközben a Kalasnyikov egy kisebb, hét tonnás harcjárművet épít, elsősorban felderítő és támogató célokra (Szoratnyik). A robotok várhatóan gyalogos és páncélos célpontokkal is fel tudják majd venni a harcot, a kilövési parancsot viszont egyelőre még embernek kell kiadnia.

Azt nem tudni, hogy mikor (ha egyáltalán) tervezik rendszeresíteni a hadseregben is a robottankokat, működő prototípusok viszont már mindhárom esetben készültek. Továbbá, az oroszok a szíriai háborúban való részvételének köszönhetően a „tesztekre” is sor került, amely azonban nem hozott bíztató eredményeket.

Például az Uran-9 papíron ügyes konstrukciónak tűnik. Van lánctalpa, amivel nehéz terepen is gördülékenyen haladhat; vannak fedélzeti gépágyúi és rakétái; van többféle szenzora, amik a célzásban és a tájékozódásban segítik. De a harctéren nem sikerült kiaknázni a képességeit.

Kicsi a hatótávolsága – bár nincs utasa, se vezetője, így nem kockáztat emberéletet –, a tank legfeljebb 300-500 méterre távolodhat el a vezérlőállomástól. Továbbá lefagyások, kapcsolódási hibák és célzási, tüzelési nehézségek is hátráltatták a hatékony alkalmazását.

10. PAK TA program

Az orosz mérnökök legújabb terve 2024-re a jövő szállítógépének létrehozása. A PAK TA programban a tervezők elképzelése szerint, a programnévre hallgató monstrum képes lesz 200 tonna teher szállítására, mindezt 2 000 km/h-t meghaladó sebességgel (ez mintegy 400 darab Armata harckocsi), így a 80 darab teherszállító repülőgép rendszerbe állításával az orosz fegyveres erők képesek lesznek egy komplett páncélos hadsereg eljuttatására a világ bármely pontjára.

A programban szerepel továbbá egy széles törzsű szállítógép fejlesztése is 80-200 tonna közötti szállítókapacitással, amikkel a meglévő Iljusin és Antonov flottát tervezik leváltani.

Ezzel az orosz légierő megközelítőleg bárhol a világon képes lesz nyomást gyakorolni a riválisaira, illetve a katonáit gyorsan és biztonságosan eljuttatni bármilyen műveleti területre.

Nagyhatalmi aggodalmak az orosz fegyverkezés kapcsán

Donald Trump, amerikai elnök Emmanuel Macron, francia államfővel és Angela Merkel, német kancellárral folytatott telefonbeszélgetéseiben a politikai vezetők egyhangúlag komoly aggodalmukat fejezték ki Vlagyimir Putyin. orosz elnök atomfegyverekre vonatkozó tervei miatt.

A három politikus egyetértett abban, hogy Putyin 2018-ban Moszkvában elmondott évértékelő beszédében említett fegyverfejlesztési tervek elterelik a figyelmet a produktív párbeszédtől Oroszország és a Nyugat között, sokkal inkább burkolt erőkinyilvánítás.

Trump a francia kollégájával és a német kancellárral szót ejtett a szíriai konfliktusról is. A Fehér Ház szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy a damaszkuszi vezetésnek, és a vele szövetséges Iránnak és Oroszországnak teljes körűen és azonnali hatállyal végre kell hajtaniuk az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2401-es számú határozatát, amelyben a világszervezet azonnali tűzszünetre szólít fel.

A fő problémának azonban továbbra is az oroszok folyamatos haderőfejlesztését tekintik. Ez több fogatókönyvet vet fel a jövőre nézve.

Katonai szakértők szerint 2024-re az orosz haderő képes lesz megfelelő szinten kezelni bármilyen konfliktust, amihez nagymértékben hozzájárul az is, hogy addigra kiépül egy, az egész világot lefedő katonai rendszer, amelynek lesznek elemei nem csak a Közel-Keleten, de Latin-Amerikában és a dél-ázsiai térségben is.

Előreláthatólag Putyin továbbra is felkészül egy esetleges Nyugat–Oroszország globális konfliktusra, ahol a klasszikus értelemben véve vett hadviselés  ki fog egészülni például a kiber- vagy az információs hadviseléssel.  Ebből következik a második konklúzió, miszerint Oroszország igyekszik nemcsak lépést tartani az új haditechnikai fejlesztésekkel és hadviselési irányzatokkal, hanem maga kívánja alakítani a megváltozott biztonsági környezetben alkalmazott eszközök, eljárások és elméletek palettáját.

Írta: Haiszky Edina Julianna