Főoldal Általános A Fülöp-szigetek drogellenes háborúja

A Fülöp-szigetek drogellenes háborúja

369
0
Megosztás
Forrás: news.com.au

Rodrigo Duterte, fülöp-szigeteki elnök 2016 júniusában került hatalomra. Már kampányában ígéretet tett arra, hogy leszámol a drogkereskedelemmel és bűnözéssel, illetve megtisztítja az utcákat a drogkereskedőktől. A fülöp-szigeteki drogok elleni háborúnak („war on drugs”) a legalacsonyabb statisztikák szerint is több mint négyezer áldozata van.  Duterte „független” külpolitikája során lazítani próbál a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok kapcsolatán, miközben Kína felé közeledik. Mindemellett a nemzetközi sajtóban populista politikusnak nevezik, hasonlóan Trumphoz, Putyinhoz, Erdoganhoz, de még Orbán Viktorhoz is szokták hasonlítani.

Bár 2016-ban 39 százalékkal nyert a választásokon, a Reuters 2018 januári cikke szerint támogatottsága mára 70 százalék fölé emelkedett. A közvélemény értékeli, hogy betartotta ígéretét és drogellenes háborújában megtisztítja az utcákat a bűnözéstől, annak ellenére, hogy ez több ezer ember meggyilkolását jelenti.

A drogellenes háború legfontosabb szereplője a gyilkosságok kapcsán a rendőrség, akiknek Duterte növelte a költségvetését az utóbbi években, akárcsak a hadseregét. A rengeteg gyilkosság azt mutatja, nem bajlódnak a letartóztatással és a jogi procedúrával (letartóztatás, tárgyalás), hanem egyszerűen végeznek az olyan személyekkel, aki drogügyletekbe keveredik. Szemtanúk szerint rengeteg esetben a rendőrök az otthonukban rontanak rá a gyanúsítottra, és meghamisítják a helyszínt. A rendőrség azzal védekezik, a gyanúsítottak (áldozatok) fel vannak fegyverkezve és ellenállnak a letartóztatásnak. Népszerű rajtaütés az is, ha motorbicikli vezetése közben lövik le az illetőt.

Népszerűsége ellenére az elnök nem csak támogatókkal rendelkezik

A belpolitikájának egyik legnagyobb kritikusa Leia de Lima, aki korábban az ország Emberi Jogi Bizottságának elnöke volt, Duterte vezetése alatt pedig a Szenátus tagja. Támogatta, hogy indítsanak nyomozást Duterte ellen a drogellenes háború égisze alatt elkövetett gyilkosságok ügyében. 2016-ban a Foreign Policy a „Global Thinkers” sorozatában „challenger” kategóriában írt róla, amiért szembeszállt Duterte politiájával. 2017 februárjában tartóztatták le, azóta sem került sor hivatalos tárgyalására.

A drogellenes háború gyilkosságainak száma több mint négyezer, de a Nemzetközi Bíróság jelentése szerint ez a szám nyolcezer, míg a PAHRA (Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Tanácsadók Szövetsége) tizenkétezer halálos áldozatról beszél. Azonban egy ilyen „háború” nem egyedi eset, többek között Kína, Malajzia, Irán és Vietnám is felvette a harcot az illegális drogkereskedelem ellen.

Duterte tevékenységére már a nemzetközi közösség is felfigyelt

2018 februárjában a Nemzetközi Büntetőbíróság bejelentette, előzetes vizsgálatot indít a gyilkosságok ügyében Rodrigo Duterte elnök ellen. Ám ez csupán annyit jelent, hogy megvizsgálják, van-e bármilyen alap arra, hogy folytassanak egy esetleges kiterjedtebb nyomozást. A bíróság csak akkor járhat el az ügyben, ha megbizonyosodott arról, hogy a fülöp-szigeteki igazságszolgáltatás már nem képes erre. A bejelentés annak a következménye, hogy 2017 áprilisában egy fülöp-szigeteki ügyvéd, Jude Sabio kérvényezte a vizsgálatot Duterte ellen. De a Human Rights Watch és az Amnesty International is régóta figyelemmel kíséri az elnök tevekénységet. Fontos megjegyezni, hogy ez az első előzetes vizsgálat délkelet-ázsiai ország ellen.

A bíróság esetleges további vizsgálata mélyebb kérdésekhez is vezethet. Ahogy Duterte szóvivője, Harry Roque megfogalmazta: „a vizsgálat folytatása aláássa a Fülöp-szigetek szuverenitását, hiszen vannak működő demokratikus intézményeink.”

Egy hónappal a vizsgálat bejelentése után Duterte úgy döntött, visszavonja a Római Statútum ratifikációját, melyet a Fülöp-szigetek 2011-ben ratifikált. Ez a megállapodás hozta létre 2002-ben a Nemzetközi Büntetőbíróságot. A Nemzetközi Bíróság csak olyan személy ellen indíthat eljárást, aki a csatlakozott országok állampolgára, illetve csak a 2002 után elkövetett bűncselekmények kapcsán. Továbbá joghatóságát csak akkor gyakorolhatja, ha az adott állam igazságszolgáltató szervei nem hajlandók vagy nem képesek az ügy kivizsgálására.

Bár a Római Statútum ratifikációjának visszavonása nem jelenti, hogy ha a jövőben ítélet születik az üggyel kapcsolatban, az nem fog vonatkozni az elnökre. Mégis az emberi jogok betartatása kényes téma a nemzetközi kapcsolatokban, kikényszerítésük kérdése nem egyértelmű. Mivel Duterte esetében nem csak arról van szó, hogy demokratikus keretek között választották meg; kampányát is a drogellenes háború elindítására fűzte fel, amely ígéretét be is tartotta. Jelenlegi támogatottsága a statisztikák szerint magasabb, mint mikor hatalomra került. Döntéseit, belpolitikáját tehát teljes mértékben legitimnek tekinthetjük. Bár a demokratikus intézmények, mint például a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás mennyire működik függetlenül (vagy mennyire működik egyáltalán) kérdéses, de ennek mérése, megállapítása nehéz. Nem úgy tűnik, hogy a drogellenes háború hamar véget érne, a vizsgálat pedig évekig elhúzódhat, így kérdéses, lesz-e bármilyen változás a közeljövőben.