Főoldal Cikkek Forró nyár a Távol –Keleten (I. rész)

Forró nyár a Távol –Keleten (I. rész)

535
0
Megosztás

Észak-Korea ICBM tesztjei, ENSZ szankciók, lemondott a japán védelmi miniszter, átalakult az Abe- kormány, Kína agresszív fellépése a THAAD rakétaelhárító rendszer ellen.

Japán: Megújult az Abe-kormány

2017 eső felében egymást követő politikai botrányokkal (például a Morimoto és Kake iskola körül) és kormánytagok lemondásával kellett szembe néznie a japán kormányfőnek, Abe Shindzónak. A leköszönő igazságügyi miniszter Kaneda Katsutoshi rosszul kezelte az összeesküvés elleni törvény tervezete nyomán felmerülő parlamenti vitát. Imamura Masahiro , aki a fukushimai atomerőmű katasztrófája utáni helyreállításáért felelős miniszter, pedig egy sajtókonferencián elkövetett súlyos hiba miatt távozott. A botránysorozat végpontját képezte a japán védelmi miniszter, Inada Tomomi  egy héttel megbízatása lejárta előtti lemondása. A miniszter asszony döntéseit, egy évig tartó hatalmi ciklusa alatt sok kritika érte, a végső indok azonban a júliusi tokiói képviselői választásokkal és a dél-szudáni ENSZ misszió részleteinek állítólagos visszatartásával kapcsolatos botrányok voltak. Inada Tomomi az ellene felhozott vádakban ártatlannak mondja magát.

kép forrása: http://www.japantimes.co.jp/news/2017/04/18/national/japanese-troops-withdrawing-south-sudan-mission-u-n/#.WYm0S4Tyg2w

Akár igaznak, akár hamisnak bizonyulnak a vádak, a miniszter asszonnyal szemben Japán öt év után, a növekvő veszélyekre hivatkozva 2017 áprilisában kivonta 350 fős kontingensét Jubából, Dél-Szudán fővárosából. Az UNMISS (Az ENSZ Dél-Szudáni Missziója) a szigetország egyetlen folyamatban lévő békefenntartó missziója volt. Különlegessége, hogy a japán békefenntartók először kaptak engedélyt fegyverhasználatra a civilek és társaik védelme érdekében. A japán katonák fő feladata a misszió során a helyi infrastruktúra helyreállítása volt.

Japán ENSZ-en belüli békefenntartó missziói hagyományosan kisegítő és a békét biztosító csapatok (orvosok, mérnökök, logisztikusok) alkalmazását jelenti, olyan országok esetében ahol már nincs nyílt fegyveres szembenállás a felek között. Ennek alapja Japán szigorúan pacifista attitűdje, amelyet a 2015-ben megújított békefenntartásról szóló törvény deklarál, miszerint a Japán Önvédelmi Haderő csak akkor vethető be, ha már fent áll egy tűzszüneti megállapodás.

Jelenleg Japán, az USA-val és Kínával együtt, a top 3 legbőkezűbb anyagi támogató közé tartozik az Egyesült Nemzetek Szövetségén belül.

A kabinet újjászervezése azonban már a védelmi miniszter lemondása nélkül is terítéken volt Abe politikájában. A sorozatos politikai botrányok nyomán idén nyáron lejtőre került az Abe-kormány társadalmi támogatottsága. A japán Liberális Demokrata Párt (továbbiakban LDP) népszerűsége az év eleji 50%-os elfogadottságából sokat veszített. Az NHK news felmérése szerint augusztusban a párt 39%-os támogatottságot ért el. A még soha nem látott mélypontot, azonban július első felében tapasztalhatta meg az LDP: támogatottságuk ekkor 29.9% volt, amely 21.1%-ig esett vissza a Jiji Press adatai alapján.

kép forrása: https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/news/20170807_27/

A miniszterelnök az új vezetőket tapasztaltabb, az LDP korábbi kormányaiban is tisztséget betöltő személyekből állította össze a közvélemény bizalmának visszanyerését remélve. Így az augusztus 1-én bejelentett átalakítás az LDP és Abe támogatottságának azonnali 4 százalékpontos növekedését mutatta. Az újítás másik következménye, hogy lehetősséget adott Abe párton belüli riválisainak térnyerésére, akik fontos pozíciókba kerültek a megújult kormányban. Nyitott kérdés lett tehát, hogy a 2018-ban esedékes választásokon Abe Shindzó vezetésével képes lesz-e az LPD megtartani jelenlegi pozícióját a Japán politikában.

A külügyminiszteri poszton Kishida Fumio -t Kono Taro  váltotta. Kono széles körben elismert, tapasztalt diplomata az Egyesült Államok külpolitikájában. Inada Tomomi helyére a már korábban is védelmi miniszteri pozíciót betöltő Onodera Itsunori lépett. Onodera a 2012-2014-es ciklusa alatt már szembenézett az Észak-Korea felől érkező folyamatos fenyegetéssel. Ebben az időszakban került sor a Phenjan harmadik földalatti nukleáris kísérletére is. A jelenlegi külpolitikai helyzet kapcsán, Onodera hajlandó lenne azt a lehetőséget is számításba venni, amely engedélyezné a Japán Önvédelmi Erők számára, hogy olyan elrettentő katonai képességet alakítson ki, amellyel közvetlenül csapást mérhetnének Észak-Korea ballisztikus-rakéta programjához használt létesítményeire. Abe Shindzó azonban a Hiroshima és Nagaszaki elleni atomtámadás 72. évfordulóján rendezett emléknapon azt nyilatkozta, hogy nem létezik olyan tervezet, amely más országok elleni csapásmérő képesség kialakítását engedélyezné. A japán alkotmány 9. béke cikkelye tiltja az ilyen katonai agresszivitást (=kezdeményezés lehetősségét) a válaszlépést és megelőzést azonban nem. A szigetország védelmének alapja az USA-val való szövetségével teljes, amelyet a szakirodalom a „pajzs és dárda” hasonlattal jellemez. Az alkotmány békezáradékának módosítása gyökeres ideológiai változást is eredményezne a második világháború óta szigorúan pacifista Japánban.

Annak ellenére, hogy a politikában egyre hevesebben vitatott a Japán Önvédelmi Haderő szerepkörének bővítése és a korlátozások lazítása, a legfrissebb hírek szerint Japán nyugati partjára rakétaelhárító egységeket csoportosítanak. Ezt a lépést Észak-Korea napokban bejelentett, Guam szigetén elterülő amerikai repülőbázis elleni szimulációs támadás indokolta. A phenjani vezetés szerint a rakéták négy japán tartomány (Hiroshima, Kochi, Shimane, Ehime) felett repülnek majd el mielőtt a guami bázist körbeölelő tengerbe csapódnak.

kép forrása: https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/news/20170811_22/

Az Japán Önvédelmi Haderő radarokat és kilövőállomásokat telepít a fent említett prefektúrák légvédelemi bázisaira, hogy felkészüljenek arra az esetre, ha a rakéta darabjai a szigetországban érnének földet. Augusztus 12-re érkeznek meg az iraki háborúban már bevetett PAC3 (Patriot Advanced Capability-3) típusú elhárító-rakéták. A haditengerészet pedig egy Aegis típusú radar-rendszerrel felszerelt hajót küldött a Japán-tengerre, amely képes nyomon követni a ballisztikus rakétákat.

/lektorálta: Bartók András/