Főoldal Cikkek Észtország tovább növeli a védelmi kiadásokat

Észtország tovább növeli a védelmi kiadásokat

1447
0
Megosztás
Észt védelmi erők egy katonai parádén. (A kép forrása: AFP)

Hannes Hanso, az észt védelmi miniszter szeptember 28-án jelentette be a kormány azon döntését, miszerint betartják a védelmi kiadások növelését illetően tett korábbi ígéretüket. A jövő évi költségvetés-tervezet szerint mintegy 37 millió euróval emelik a 2016-os védelmi büdzsét, ami az ideihez képest 9%-os növekedést jelent. Ez lényegében megfelel annak a kilenc éves védelmi fejlesztési tervnek, amelyben – a NATO elvárásával összhangban – célul tűzték ki, hogy a GDP 2%-át kitevő összeget fognak a védelemre költeni. A költségvetés növelésével a 2016-os észt védelmi kiadás a GDP 2,07%-ának felel meg.

A védelmi kiadásokra fordított összeg emelkedése egyértelmű válasz a megváltozott biztonsági környezetből fakadó kihívásokra és fenyegetésekre, főként az elmúlt időszak gyakorlatától egyre inkább eltérő, emelkedő orosz katonai aktivitásra. Észtország biztonságpercepciójának hagyományosan fontos elemét képezi Oroszország magatartása és feltételezett szándékai, különösen Kelet-Európa vonatkozásában. A kontinens ezen része az elmúlt másfél év során – köszönhetően az Ukrajnában folyó eseményeknek – a hidegháború óta nem tapasztalt feszültségek gócpontjává vált. A balti államok számára a konfliktus komoly aggodalmakra adhat okot, hiszen Oroszország és a NATO közötti szembenállás ismételt fellángolása következtében ütközőzónává válhatnak, így érthető módon szuverenitásukat és területi integritásukat is veszélyeztetve érzik. Ennek egyik fő oka, hogy Oroszország az általa is elismert nemzetközi jogi normákat megsértve annektálta a Krím-félszigetet. Az orosz álláspont szerint a Krím elszakadásának jogalapja az, hogy a félszigeten élő, többségében orosz identitású lakosság egzisztenciális és jogi biztonsága megkérdőjelezhetővé vált, és az elszakadásról szóló – Ukrajna és a nyugati országok által természetesen el nem ismert – népszavazáson a szavazók döntő hányada az Oroszországhoz való csatlakozást támogatta. Ezek a tényezők az orosz fél szerint nagyobb prioritást élveznek, mint azon nemzetközi jogi normák, melyek az országok határait határozzák meg. Az álláspont részben visszavezethető arra, hogy az oroszokkal közelebbi kapcsolatot ápoló Janukovics-kormány megdöntése után olyan ukrán politikai pártok és egyéb szervezetek kerültek hatalomra, illetve lettek az ukrán belpolitika meghatározó szereplői, melyeknek kommunikációjában és politikai tevékenységében fontos szerepet kapott a kisebbségek – köztük az oroszok – jogainak korlátozása, így a nyelvtörvény eltörlése is.

A balti államok, köztük Észtország tehát attól tart, hogy a Krímben és Kelet-Ukrajnában tapasztalt események, hasonló forgatókönyvvel hazájukban is megismétlődhetnek, ugyanis az orosz kisebbség aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 24%, amelynek jelentős része az Oroszországgal határos észt területeken összpontosul.

Észtország azon kevés európai államok közé tartozik, amelyek növelik a honvédelmi kiadásaikat, tekintettel arra az egyszerű tényre, hogy egy országnak a szövetségi kapcsolatok ellenére egy külső katonai fenyegetés elhárítása esetén elsősorban nemzeti önerejére kell támaszkodnia. Az ukrán konfliktus során rengeteg kérdés merült fel, többek között az is, hogy ha Észtország szintén az orosz hibrid hadviselés áldozata lesz, akkor azt a NATO időben felismeri-e, képes lesz-e gyors és adekvát választ adni politikai és katonai szinten egyaránt?

Védelmi tervezési szempontból érdemes megemlíteni, hogy az észt ’Nemzeti Védelmi Fejlesztési Terv’ alapján előirányzott új források nem fogják érinteni az eddigi struktúra állapotának fenntartására és személyzeti kiadásokra fordított összegeket. Ez azért számít jelentősnek, mert sok ország esetében a megemelkedett védelmi kiadások jelensége félrevezető lehet. A védelmi költségvetés növekedése gyakran azt sugallhatja, hogy az adott ország katonai erejének (ütő)képessége is fejlődik. Az elmúlt évek európai tapasztalatát tekintve, amikor a védelemre fordított összeg emelkedett, nem feltétlenül fejlesztés vagy a katonai potenciál erősítése volt az ok. Sok esetben egy újabb katonai feladat, egy misszió vagy művelet keretei között költötték el a pluszforrásokat, vagy adott esetben a személyi kiadások és illetmények növelése állt a háttérben. A kiadások növelésével az új feladatok sikeres végrehajtását, vagy a katonák magasabb elégedettségi szintjét finanszírozták, de a fegyveres erők technika fejlettsége, képessége sok esetben változatlan maradt. Észtország terve jelen esetben eltér a megszokottól, hiszen a megemelt összeget fejlesztésre, valamint új beruházásokra költenék, melyek a jövő évi kiadások majdnem negyedét teszik ki.

A fejlesztésre szánt 114 millió euró több felé oszlik:

  • Az összegből 25,2 millió eurót az észt szárazföldi erők számára rendelt 44 db CV90 gyalogsági harcjármű számára tartják fenn, amit a  holland fél előreláthatólag a 2016-os év második felében fog leszállítani Észtország számára.
  • 40 millió euró értékben új felszereléseket és fegyvereket vesznek a védelmi erők főbb harcoló alakulatai számára.
  • Új katonai objektumok építése 51,6 millió euró értékben a Védelmi Minisztérium által felügyelt területeken. Ilyen a tapai bázis fejlesztése, ahol új barakkokat hozna létre további 240 katona elszállásolására, illetve egyéb létesítményeket a jövőben érkező gyalogsági harcjárművek kiszolgálására.
  • 6 millió euró értékben a Miinisadam kikötő kapacitását fejlesztik. Ennek részeként új épületeket és raktárakat építenek a kikötő területén tartózkodó katonai rendészek és a haditengerészet számára.
  • 10,1 millió értékben növelik a tapai bázis befogadóképességét és kiépítik a tallini NATO előretolt vezetés-irányítási törzselem (NATO Force Integration Unit – NFIU) számára szükséges infrastruktúrát.
  • Mindezek mellett 6,8 millió euróval növelik az Észt Védelmi Erők nemzetközi katonai szerepvállalásaira fenntartott összeget, amiből a libanoni, mali-i és afganisztáni missziók költségeit fedezik.

A védelmi miniszter a jövő évre elfogadott védelmi költségvetést illetően megjegyezte, hogy a növekvő kiadások és a képességek fejlesztése mellett történő hosszú távú elköteleződés lehetővé teszi Észtország számára, hogy érdemben reagáljon az új biztonsági környezetből fakadó kihívásokra.

(Szerkesztette: Agócs Endre, Zsebe Zsolt)

A cikkek nem feltétlenül tükrözik a biztonsagpolitika.hu szerkesztőségének álláspontját, azok minden esetben a szerző saját véleményének számítanak.