Főoldal Hírek Belpolitikai instabilitás Mianmarban: a tűzszüneti tárgyalások kérdése

Belpolitikai instabilitás Mianmarban: a tűzszüneti tárgyalások kérdése

Írta
112
0
Megosztás
Forrás: Crisis Group

2019. augusztus 15-én a Testvériség Szövetségének (Brotherhood Allience) nevezett, etnikai fegyveres csoportokból álló trió összehangolt támadásokat hajtott végre Mianmar Mandalay régiójában és San Állam területén, tizenöt rendőr és katona életét követelve. Azóta a szakadár terület északi részén naponta ismétlődnek az összecsapások, mindkét fél számára jelentős veszteségeket okozva, mind a harcoló felek, mind a polgári áldozatok tekintetében. A Szövetség – amely magában foglalja az Arakán Hadsereget (AA), a Ta’ang Nemzeti Felszabadítási Hadsereget (TNLA) és a Mianmari Nemzeti Demokrata Szövetség Hadseregét (MNDAA) – állítása szerint a támadásokat a Rakhine, és San Államban északi részén tapasztalt katonai agresszióra válaszul indították. A három csoport korábban már megkezdte a kétoldalú tűzszünetek kialakítását célzó tárgyalásokat a kormánnyal, amelyek lépésként szolgálhattak volna az átfogóbb békefolyamathoz. Irreális igényeik azonban aláássák a párbeszédet, a támadások pedig a kormány által javasolt feltételek – a csoportok elmúlt öt év alatt szerzett területeinek feladása – elutasítását jelentik.

Forrás: Crisis Group

A konfliktus nem napjainkban kezdődött, azonban még mindig áldozatokat követel. A san népcsoport i.sz. X. század idején érkezett a területre, ahol széles körű autonómiával rendelkeztek, a bamarok (Mianmar lakosságának többsége, „államalkotó nemzetiség”) vazallusaiként saját identitásukat, nyelvüket és hagyományaikat is megőrizték. Ez ad számukra alapot az elszakadásra, illetve a saját, San Államok kialakítására, valamint az 1948-ban kapott autonómiára vonatkozó garancia. Ebben az évben a népcsoport azzal a feltétellel csatlakozott az alakuló Burmai Unióhoz, hogy tíz éven belül felülvizsgálatra kerül az uniós szerződés, ezt követően pedig szabadon dönthetnek az önállóság kérdésében. Felülvizsgálatra nem került sor, azonban a törekvések nem csillapodtak: az ország keleti részén, az Arany Háromszög (drogtermesztésről és kereskedelemről híres-hírhedt terület Laosz, Mianmar és Thaiföld határán) dobjain pedig kialakították a San Államot, mely egyben Mianmar legnagyobb államalkotó régiója. A térségben jelentős a transznacionális szervezett bűnözői hálózatok befolyása, főként a virágzó kábítószertermesztés- és kereskedelem szempontjából.

Az augusztus 15-i támadások a mianmari katonai kiképző akadémiát, a rendőrség autópályán haladó előőrsét, egy katonai zászlóaljat és egy kábítószer-ellenőrző pontot értek, a mianmari katonaság álláspontja szerint egy korábbi drograzzia megtorlásaként. A támadások inkább a Mianmar nemzeti békefolyamata során régóta fennálló feszültségeket tükrözik a Testvériség Szövetsége tagjainak státuszát illetően. Csak a 2015-ben bevezetett országos tűzszüneti megállapodás aláírói vehetnek részt a kormánnyal folytatott politikai tárgyalásokon, melyek célja az államszövetség belső konfliktusainak megszüntetése. Az elmúlt öt év során a mianmari katonaság (és a polgári kormány is) azonban kizárta a fent említett három csoportot ebből a folyamatból, szigorú előfeltételeket teremtve az országos tűzszünet aláírásáról szóló tárgyalásokhoz.

A támadások provokatív jellege miatt a katonaság a várakozásokkal ellentétben nem a komoly megtorlásra fektette a hangsúlyt, hanem a kritikus infrastruktúra biztosítására és a kínai határhoz vezető autópálya újbóli megnyitására fókuszált, valamint meghosszabbította egyoldalúan a tűzszünetet 2019. augusztus 31-től szeptember 21-ig. A kormány delegációja folytatta a korábban kezdett tárgyalásokat a csoportokkal, üléseiket augusztus 31-én és szeptember 17-én tartották. A Testvériség Szövetsége szeptember 9-én bejelentette egy hónapos tűzszünetét, de kilátásba helyezte a megtorlást, amennyiben támadás éri. Kína, amely erős befolyással bír a határmenti területek és néhány népcsoport felett, szintén ösztönzi a párbeszédet és a feszültségek csökkentését.

A mianmari hadsereg dönthet csapásmérés mellett, noha az súlyos következményekkel járna a térség polgári lakosságát illetően, különös tekintettel Ta’ang (más néven Palaung) etnikai népességre, mely a kormányzati erők gyanúja szerint a TNLA társadalmi bázisa. Mind a mianmari hadseregnek, mind a támadásokért felelős triónak számlájára írható az emberi jogok megsértése, érkezett jelentés válogatás nélküli lövésekről, a helyi segélycsoportok és lakosság járműveit érő rajtaütésekről. Lakók ezrei menekültek otthonaikból, néhányan előzetesen tartva az áldozattá válástól, az eleve korlátozott humanitárius segítségnyújtás pedig valószínűleg nehezebbé válik.

A jövőbeli összecsapások kiküszöbölhetők lehetnek, ennek első lépése az egyoldalú tűzszünet meghosszabbítása és a Testvériség Szövetségének bejelentése saját egyoldalú tűzszünetéről, azonban a feleknek továbbra is tárgyalniuk kell a kétoldalú tűzszünet elérése érdekében. Ezen túlmenően a humanitárius segélyek biztosítása, területi kérdések rendezése, a tűzszünet térben és időben történő kiterjesztése, illetve Kína határozott fellépése csökkentheti a polgári áldozatok számát, a további erőszak valószínűségét és javíthatják a békefolyamat előrehaladását.

Az augusztus 15-én, San Állam északi részén indított támadások merészségükben szokatlannak tekinthetők, céljuk a kétoldalú tűzszüneti tárgyalások visszaállítása volt. A mianmari fegyveres erők válasza visszafogottnak tekinthető, de nem garantált, hogy nem várható megtorlás. Mindkét fél érdeke a kétoldalú tűzszünetek megvalósításához szükséges tárgyalások alapvető átgondolása, párbeszéd általi realizálása, de amíg a három fegyveres etnikai csoport nem vehet részt a békefolyamatban, a konfliktus befejezésének kicsi az esélye. Ez az elismerés elkerülhetetlennek tűnik mind a felek számára a kétoldalú tűzszünetek elérése érdekében, mind pedig annak érdekében, hogy a békefolyamat hitelesen és legitim módon haladjon előre. Mindkét félnek be kell tartania az egyoldalú tűzszünetet, és tartózkodnia kell a további támadásoktól, különösen azoktól, amelyek veszélyeztethetik a civileket. Lehetővé kell tenniük a segélyek eljuttatását a rászorulók számára, és biztosítaniuk kell, hogy a segélyezési munkavállalókat ne célozzák meg, ne veszélyeztessék őket. A kétoldalú tűzszüneti tárgyalások fellendítése érdekében a katonaságnak ki kell terjesztenie egyoldalú tűzszünetét a San Állammal szomszédos Rakhine Államra, és meg kell hosszabbítania az időtartamot.

Szerző: Györgyi Dominika